50396. lajstromszámú szabadalom • Eljárás kénhidrogén és kénessav kimosására gázokból gőzökből

kénhydrogén vagy kénhvdi'ogén és ammóniák lekötésére szolgál.

Az eljárás foganatosítása azon gázok és gőzök fizikai és kémiai sajátságaihoz igazodik, amelyekből kénhydrogént vagy kénessavat vagy mindkettőt akarunk kimosni, valamint továbbá a reakcióhoz használt- fémvegyületek természetéhez is.

Az alábbi példában kénhydrogénnek kimosását ismertetem széngázokból einkvegyiiletek segítségével.

Ha erre a célra cinkoxydot használunk, úgy ezt célszerűen vízben vagy más alkalmas folyadékokban (pl. sóoldatokban, olajokban és máj3 effélékben) föliszapoljuk és a gázt a folyadékkal kezeljük. A gázban lévő kénhydrogén behatása alatt a folyadékban cinkszulfid (ZnS) képződik. Ha a folyadékot, amely most már einkszulfidot magában vagy cinkoxyddai együtt tartalmaz, kéneSjSavval (vagy olyan gázokkal, melyek kénessavat tartalmaznak) kezeljük, úgy a cinkszulfid bomlik, miközben a cink oldható thionátjai képződnek szabad kén mellett. Az ilyen módon regenerált oldatot ismét kénhydrogén kimosására használjuk, de most már a reakció egészen másképen folyik le, mint azelőtt. A kénhydrogén a cinkthionátokat megbontja és cinkszulfid és mellette végül szabad kén képződik. Ha a folyadékot fölváltva vagy egyidejűleg kénhydrogénnel és kénessavval kezeljük, úgy a reakció a két gáz között a cinkvegyületek közvetítésével állandóan végbemegy. A különféle cinkvegyületek eközben folyton megbontatnak és ismét újból képződnek. Ahelyett, hogy a cinkoxydot tartalmazó folyadékot először kénhydrogénnel kezelnők, azt először kénessavval is kezelhetjük. Ebben az esetben először cinkszulfit (ZnS03) képződik, amelyből kénhydrogénnel való kezelés alkalmával cinkszulfid (ZnS) keletkezik. Az eközben fölszabaduló kénessav keletkezési állapotban a kénhydrogén egy másik részével szabad ként ad. A reakció további lefolyása ezután ugyanaz, mint föntebb ismertettem. Itt is mellékes, hogy a kénhydrogént és a kénessavat egyidejűleg vagy

egymásután hagyjuk-e a folyadékra hatni. A képződött szabad kén mennyisége mindenkor a két gáz egymáshozi arányának i felel meg. Ha az egyik gázból kevesebb van | jelen, mint amennyi szükséges, hogyavég: reakció egyenletesen végbemenjen, úgy a j másik gáz fölöslegét a megfelelő cinkvej gyület mégis fölveszi. Ha azután a folya| dékot azzal a gázzal kezeljük, amelyből a j gázelegyben hiány volt, úgy a reakció utó- I lag befejeződik. A végreakció független : bármely a reakció közben képződött köz- I benső terméktől, a végeredmény mindig | szabad kén, vagyis a kénessav a cinkszul■ fidra cinkthionát és szabad kén képződése i közben hat és a kénhydrogén a thionátot ! cinkszulfid regenerálása és szabad kén | kiválása közben megbontja. A két cinkvegyület váltakozva bomlik és ismét regenerálódik. A folyadékot forró, meleg vagy hideg állapotban alkalmazhatjuk és ugyanez áll a gázokra is. A két gáz között végbemenő reakció mindig tökéletes. A folyadékban a kén fokozatosan fölszaporodik. Ha a kén a folyadékba oltható, úgy azt ebből kristályosítás útján választhatjuk ki, ha ellenben oldhatatlan, úgy azt szűrés, dekantálás vagy kiolvasztás útján választhatjuk el a folyadéktól. A kénnek a folyadéktól való ezen különválasztása az eljárás bármely fokozatában foganatosítható, de legcélszerűbb azt a kénessavval való kezelés után, vagyis olyan stádiumban foganatosítani,. amikor a cinkvegyületek oldatban vannak. A kén kiolvasztása végett a folyadékot közvetlen vagy közvetett gőz segítségével vagy más módon nyomás alatt a kén olvadási pontjára, vagyis kb. IlO'-ra, célszerűen azonban 160°-ra vagy még magasabbra hevítjük. Az olvasztás előtt vagy után célszerűen levegőt vezetünk a folyadékon keresztül, hogy az esetleg abban oldott kénessavat vagy kénhydrogént kihajtsuk.

A folyadéknak a gázokkal és levegővel való váltakozó kezelése, valamint annak hevítése folytán thionátok és kén mellett mindig szulfát is képződik. Neutrális vagy savanyú oldatban a cinkszulfát csak kevéssé