50396. lajstromszámú szabadalom • Eljárás kénhidrogén és kénessav kimosására gázokból gőzökből

hat kénhydrogénre. 'Ennélfogva a cinkszulfátot megbontjuk azáltal, hogy megfelelő mennyiségben valamely bázikus vegyiiletet vagy valamely gyönge savnak sóját, pl. szulfitot, thionátot, acetátot, szuldot vagy más effélét adunk hozzá (szilárd, szuszpendált vagy oldott állapotban). Vagy pedig a folyadékot olyan gázokkal vagy gőzökkel kezeljük, amelyek ammoniákot magában vagy ammoniákot kénhydrogén mellett tartalmaznak, mint pl. világítógáz, kokszoló gáz, desztilláció gőzök és más effélék. Az oldat ekkor egyidejűleg ammoniákot és kénhydrogént abszorbeál, mikor is oldható ammonramszulfát és oldhatatlan cinkszulfid képződik. Ez utóbbit az amraoniumszulfát oldattól dekantálás vagy szűrés útján választhatjuk el. Az ammoniáktartalom a gázban minden aggály nélkül túlhaladhatja azt a mennyiséget, amely a folyadékban lévő cinkszulfát mennyiségének megfelel. Ebben az esetben ammoniumszulfát mellett ammoniumthionátok képnek, amelyek, mint alább említve van, cinksók jelenlétében (vagy egyéb fémek sói jelenlétében) a lúg hevítése útján könnyen ammoniumszulfáttá alakíthatók át. Az ammoniumsóoldatot tetszőleges módon tovább földolgozhatjuk, pl. desztillálhatjuk, vagy koncentrálhatjuk és kristályosíthatjuk. A cinkszulfidot az ammoniumsóoldattól való elválasztás előtt vagy után a fönt ismertetett módon kénessavval kezeljük.

Ha a tisztítandó gázok kénhydrogén vagy kénessav mellett ammoniákot is tartalmaznak, célszerű a mosófolyadékban cinkszulfát képződését elősegíteni. Ez azáltal érhető el, hogy kénhydrogénnel vagy kénessavval vagy levegővel vagy ezen gázok elegyével való kezelése közben vagy után a folyadékot egyidejűleg hevítjük, vagy főzzük, vagy valamely oxidáló szert adunk hozzá. Ilyen módon az ammoniumszulfát képződéséhez szükséges kénsav a gáz kénhydrogénjéből vagy kénessavából, illetve az ezekből keletkezett thionátokból képződik, mikor is megfelelő mennyiségű szabad kén válik ki. A meleg vagy az oxidáló szer bevezetésének szabályozása útján a cinkszulfát képződését akképen állíthatjuk be, hogy a gázok ammoniáktartalmának feleljen meg.

Azt is megtehetjük, hogy idegen eredetű a.mmoniákot, pl. ammoniákot tartalmazó. gázokat vagy gőzöket, gyönge savak ammoniumsóit, kátrányvizet, ammoniákvizet és más effélét vezetünk be az eljárásba és ezt az ammoniákot ammoniumszulfáttá alakítjuk át azáltal, hogy azt a cinktartalmú fölhevített folyadékkal és esetleg levegővel kezeljük, a folyadéknak kénhydrogénnel vagy kénessavval való kezelése közben vagy után.

Az ilyen vagy más módon előállított kén bármely célra fölhasználható. Ezen kén egy részét, pl. úgy, mint idegen származású ként, kénessavvá égethetjük el, hogy magában az eljárásban a cinkszulfid megbontására szolgáljon, ha olyan gázokat akarunk tisztítani, amelyek nem tartalmaznak kénessavat, hanem csak kénhydrogént egyedül vagy ammóniákkal együtt. Ahelyett, hogy az ezen folyamathoz szükséges kénessavat kén elégetése útján állítanék elő, a folyadékot, amely a cinkszulfidot tartalmazza, idegen gázokkal is kezelhetjük, amelyek kénessavat tartalmaznak, mint pl. gőzkazántelepek égési gázai, vagy tetszőleges kemencék pörkölő pestek vagy más effélék égési termékei, amelyek a tüzelőanyagok vagy a pörkölt és égetett anyag kéntartalmából eredő kénessavat tartalmaznak.

Ha az eljárást olyan gázok tisztítására akarjuk használni, amelyek csak kénessavat tartalmaznak, de kénhydrogént nem. vagy nem elegendő mennyiségben, úgy más eredetű kénhydrogént használhatunk föl, vagy pedig a folyadékot, amely cinkszulíitot és cinkthionátot tartalmaz, főzzük és pedig esetleg levegő vagy kén vagy mindkettő bevezetése közben, mikor is cinkszulfid, cinkszulfát és végeredményben ismét szabad kén képződik. Ha ezt a folyadékot utólag bázikus vegyületekkel (például kálciumkarbonáttal, kálciumoxiddal vagy kálciumszulfiddal, ammoniákvízzel és más effélével) vagy ammoniáktartalmú gá>áN!B4'S