50354. lajstromszámú szabadalom • Berendezés járműveknek vagy más labil egyensúlyi állapotban lévő testeknek pergettyűhatás által egyensúlyi helyzetben való tartására

kerül. Továbbá e póterő behatása folytán a (csúcs-, nyomkarima-, lég- stb.) súrlódás zavaró hatása, akár a pörgettyűn vagy a kocsin lép föl, egyazon módon küszöböl­­tetik ki. A 4. ábrán ez vázlatosan közelebbről van megmagyarázva. Ezen ábrán ismét (4) jelöli a pörgettyű lengő tömegét, (5) a for­gástengelyt, mely előnyomulás föllépténél a sínt befogadó síkban (a 4. ábrában a pa­pír síkjában] lengést végez. Ezenkívül oly (a rajzon föl nem tüntetett) berendezést alkalmazunk, mely által a pörgettyűre adott pillanatokban oldalirányú, a papir síkjában fekvő húzó- vagy nyomóerőket fejthetünk ki, melyek a pörgettyűt a papir síkjára merőlegesen képzelendő (7) tengely körül elforgatni igyekszenek. így pl. oldalt elek­tromágneseket rendezünk el, melyek a ten­gelyt. illetve a tengellyel vagy ennek csap­ágyaival összekötött mágneshorgonyt vagy solenoidmagokat magukhoz vonzzák vagy ellökik, mihelyt gerjesztetnek. Vagy pedig víz- vagy gáznyomás által működtetett du­gattyúkat alkalmazunk, melyek a pörgettyűt a (7) tengely körül a 4. ábra papirsíkjában elforgatják. Ezeket a külső erőket mindig oly pillanatokban hagyjuk működni, ame­lyekben azoknak a fönti magyarázat szerint föl kell lépuiök, hogy az (5) forgástengelyt kilendítsék és ilymódon a tengelynek, i illetve a pörgettyűnek előnyomulást adjanak. A szabályozás tehát példaképen oly mó­don történik, hogy az (5) tengelynek az(xl) úton (4. ábra), amikor a pörgettyű (A)-tól (B) felé mozog, hajtást adunk, mely a ten­gely mozgását, azaz a (7) tengely körül való lengését elősegíti. Az (m) pontban a külső nyomaték hatásának meg kell szűnnie és a pörgettyű (m)-től (o)-ig szabadon leng ki. Ezen ponton a pörgettyű, a pörgettyű és a kocsi közötti föntleírt kölcsönhatás folytán visszatér, hogy (B)-től (A)-felé lengő moz­gást végezzen. Közvetlenül azután, hogy a pörgettyű mindenkor változó (B) véghely­zetét elhagyta, a külső nyomaték, moly most az előzővel ellentétes és a pörgettyűt (B)-től (A)-felé gyorsítja, ismét föllép és egészen az (n) pontig hat. tehát kevéssel a középhelyzet eléréséig. Ezután a pörget tűi kilengése ismét szabad és a játék elölről kezdődik. Természetes, bog}' e forgatónyo­matékok más módon is eloszthatók. Az 5. ábra a .pörgettyű által fölállított helyzetben tartott kocsi kiviteli példája, melynél a föntleírt (a 4. ábra alapján) meg­magyarázott találmányi gondolat kerül al­kalmazásra. E kiviteli példánál két (15) és (16) solenoid van azon nyomatékok előállí­tására elrendezve, melyek a pörgettyűnek pótelőnyomulást adnak; a solenoidok eltol­ható (17) és (18) magokra hatnak. A magok (19)-nél és (20)-ná! a (21) és (22) szög­emeltyűkkel vannak csuklósán összekötve, melyek a (23) és (24) tengelyek körül for­gathatók és a (25) és (2Gj rudak által a >,9) csapágyhoz vannak kötve, melyben a (4) pör­gettyű (5) forgástengelye van ágyazva. Mint látható az esetben, ha az elektromágnesek tekercséi nem gerjesztetnek, akkor a i í) pörgettyű, pontosan úgy, mint az 1. ábrá­nál, labil egyensúlyi állapotban van és így az (1) kocsinak a függélyes helyzetből v;iló eltérésénél azonnal oly módon működik., mint azt az 1. ábra alapján leírtam. E példánál már most oly berendezés van alkalmazva, melynek segélyével a (15) és (16) elektromágnestekercsek a pörgettui bizonyos lengésfázisaiban gerjesztetnek úgy, | hogy az elektromágnestekercsek magjaikra húzóhatást fejtenek ki, mely a (21, 22) szögemeltyűk és a (26, 26) rudak által a (9) csapágyra és így a pörgettyű (5) forgás­­tengelyére is átvitetik, pontosan úgy, mint azt a 4. ábra tárgyalásnál leírtam. E célra a pörgettyű (7) tengelyén két (27) és (28) kontaktuskar van elrendezve, melyek (29. 30) és (31, 32) kontaktusíveken csúsznak. A (29) és (31) kontaktusívek egész terje­delmükben vezetők, míg a (30) és (32) kon­taktusívek egyik felükön szigetelőréteggel vannak bevonva és pedig a (30) kontaktus­ív az 5. ábrán hátrafelé álló és a (32) kou­­taktusív mellső felén. A (27) kontaktuskar tehát a (29) és (30) ívek között vezetőkap­csolatot állít elő, ha az 5. ábra szerint mellső útrészén mozog, ellenben e kontak­tuskar a (29) és (30) kontaktusívek között

Next

/
Oldalképek
Tartalom