50221. lajstromszámú szabadalom • Lökéshárító
- 3 -gyűrűt helyezzük el, melyet a célszerűen tárcsaszerű (26) kompressziólemez és a (38) gyűrű tart helyzetében, mimellett az összes részeket a (14) csavar tartja össze. A szerkezet összeállításánál a csavarjanyát annyira meghúzzuk a csavaron, hogy az összes részek szorosan összetartatnak. Ennek folytán a leírt- szerkezetnél az egyik tárcsának a másikon való forgatásával szemben jelentékeny erő lép föl (mely forgatás akkor következik be, ha ;a (35) test a tengelyhez közeledik, vagy attól eltávolodik és a (3) kar föl- vagy lemozgattat ik). Ezt az ellenállóerőt az létesíti, hogy az említett mozgásnál, mint az 1., 2. és ,12. ábra megtekintéséből kitűnik, az egyik tárcsa mélyítéseinek legszélesebb része a másik tárcsa hasonló pontjaitól eltávolodik, miáltal a golyók beékelődnek. Minthogy a golyók bizonyos mértéken túl nem engednek után, ennek! folytán a tárjcsáknak egymástól jel kell válniok, hogy forgómozgásuk lehetővé tétessék, azonban ez a szétválás a gumigyűrű összenyomását okozza, amihez nagy erő szükséges. Ennek folytán az egyik tárcsának a másik tárcsa fölületén ia (csavar által képezett) közös tengely körül való mozgása a gumigyűrűk által gátoltatik. Egyidejűleg az említett mozgást azaköjrülmény teszi lehetővé, hogy az ellenállást tulajdonképen rúgó fejti ki, melynek rugalmas ellenállása azonban a kompresszió nör velésénél nagyobbodik. A végeredmény abban nyilvánul, hogy a váznak az alátámasztáshoz való minden kör zeledése vagy ettől való eltávolodása megakadályoztatok és elháríttatik úgy, hogy a jármű könnyebben fekszik alátámasztására és a részek kopása csökken. Egyszerű ferde fölületek egymásra her lyezve, bizonyos pontokon megakadnak, ami azoknak a szóban forgó szerkezetnél való hasznavehetőségét nagy mértékben gátolja, minthogy e szerkezetnél a részeknek (a lökés után) rendes helyzetüket újból el kell foglalniok a következő lökés fölfogására és elhárítására. A tárcsák között elrendezett golyók használata a fönt említett megakadás lehetőségét teljesen kiküszöböli. A 10. és 11. ábra a fönt említett szerkezetnek egy módosítását tünteti föl. Ahelyett, hogy az egyik tárcsa szilárdan a testhez erősíttetnék, mindegyik tárcsa karokkal van ellátva és a (3) kar (5) vége a jármű vázán, míg a másik (4) karnak (6) vége a tengelyen vagy ezzel összekör tött részen van megerősítve. A tárcsák karjai célszerűen 60°r ú szöget zárnak be. Gélszerű ebben az esetben két (24, 25) gumirúgót, két (26, 27) kompressziólemezt és két (38, 39) külső gyűrűt íalkalmazni. Hasonlóképen a (4) kar vége a járműtartón és a (3) kar vége a tengelyen lehet megerősítve. E kiviteli alak működési módja lényegér ben hasonló a fönt leírthoz. A 13. ábrán föltüntetett kúpos (36, 37) görgők szintén a leírt eredményt adják. A (15—20) mélyítések végei célszerűen akképen vannak kiképezve, hogy a golyók nem léphetnek ki a hozzátartozó mélyítésből. Szükség esetén a kompressziólemezek a gumirugóknak egész külső fölületét befödr hetik és (43, 44) peremekkel (13. ábra) lehetnek ellátva, melyek a gumirugók kerületének egy részét körülzárják, miáltal a gumirugók ellenállóképessége és az eredeti alakba való gyors visszatérése elősegítter tik. Hasonló hatást érünk el akkor is, ha a lemezek helyett a tárcsákat látjuk el peremekkel. Ahelyett, hogy a tárcsákban hasonló mélyítéseket alkalmazunk, az elrendezés olyan is lehet, hogy az egyik tárcsát lényegében félgolyóalakú mélyítésekkel és a másikjat a 4. ábrán látható mélyítésekkel látjuk tel, mimellett a szerkezetet golyók helyett megfelelő görgőkkel látjuk el, mely esetr ben a kopás kisebb helyre szorítkoznék, ami azonban lehetőleg elkerülendő. A találmány nincsen gumirugókra vagy két rúgó alkalmazására korlátozva.
