50221. lajstromszámú szabadalom • Lökéshárító

- 2 kentessenek és a jelen találmány tárgya ezt a célt szolgálja. A (dalálmány tárgyának az 1—5. ábrát kon föltüntetett kiviteli alakja két tárcsa^ szerű (1) és (2) részből áll, melyek célszejrűen lágy acélból készülnek. Az (1) rész a (3) karral, míg a (2) rész, mint azt a rajz mutatja, lyukasztott fülekkel van ellátva, melyek segélyével a (2) rész a jármű vámzára vagy más tetszés szerinti részére erőr síthető. A karok valamivel a használati hejlyen túl nyúlnak, mimellett rendesen elegendő, ha a tárcsa közepe és a kar külső vége közötti távolság körülbelül 200 m(

m. vagy valamivel kisebb. A külső (5) vég célszerűen valamivel vasr tagabb, mint maga a kar és (7) nyílással van ellátva, mely a szerkezet ezen részét megerősítő csap fölvételére szolgál. A rendszerint körülbelül 100 mm. átmérőjű (1, 2) tárcsák (11, 12) nyílással bírnak, melyek a (14) csapot fogadják be. A (11, 12) nyílásokkal központosán kettősen ferde, vezetőfölületek gyanánt műr ködő (15, 16, 17, 18, 19, 20) mélyítések vannak alkalmazva, melyek keresztmetszete célszerűen pontosan körívalakú. A mélyítések körülbelül középen legszélesebbek és a végek vele szabályosan keskenyednek úgy, hogy a közepektől a végek felé ferde fölületeket képeznek és a végeiken körívszerűek. A találmány tárgya azonban nincs a mélyítéseknek ezen alakjára korlátozva. A szerkezetnek mindegyik tagja célszetrűen három ily mélyítéssel bír, melyek egymástól kis távolságokban fekszenek, valamint oly módon vannak elrendezve, hogy egy, az egyik tagon ia karhoz legközelebb fekvő oldalon lévő közön áthaladó sugár;irányú vonal 60°r

ú szöget képez az említett kar középvonalával, míg a másik tangón az említett sugárirányú vonal párhuzamos a fölfekvő kar említett középvonajlához úgy, hogy tehát a tárcsáknak fölületeikkel egymáshoz valö fektetésénél, amidőn az egyik tárcsa mélyítései a másiknak mélyítéseivel szemben fekszenek, a (3) karok vízszintes helyzetet foglalnak el. A két tárcsa a (15—20) mélyítéseken kívül (21, 22) hornyokkal van ellátva; az utóbbiak a (23) porvédőszalag (9. ábra) befogadására valók. Az (1) tárcsa külső fölületén ia gyűrűalakú (24) gumidarab (1. és 6. ábra) van elrendezve, mely az egyik oldalon (a vele szomszédos tárcsa fölületéhez és a másik oldalon a célszerűen tárcsaszerű (26) kon^ pressziólemezhez fekszik, mely utjóbbi a (24) gumigyűrű és a (38) gyűrű közé van foglalva; az utóbbi a (14) csavar (28) fejéhez fekszik (13. ábra). A (14) csavarhoz tartozó (29) csavaranyát a (30) sasszög biztosítja (11. ábra), mely a (14) csavaron áthatol, mimellett a biztosítást a csavaranya (31) kivágásai elősegítik. Az egyes tárcsák (50) kenőmélyítéssel (2—5. ábrák) bírnak. A jármű (40) rúgóján (vagy más,, & tengelyhez erősített részén) a (41, 42) összekötőrúd (1. ábra) van megerősítve, és pedig a (45) foglalat segélyével:, mely (46)nál az összekötőrúdhoz van kötve. A rúd másik vége a (47) csuklócsap által ia (3) karhoz van erősítve. Mint azt a rajz mujtatja, az összekötőrúd két részből áll, melyek egyike (42) tok gyanánt van kiképezve, melybe a másik (41) résznek vége szorosan beillik és két (48, 49) fejes csa.var által ebben a helyzetben tartatik. Ez az elrendezés lehetővé teszi, hogy |a szerkezetet beállíthassuk és holtmozgásokat kiküszöbölhessünk, anélkül, hogy a (41, 42) rudat el kellene vágni. A szerkezet következőképen működik: A (2) tárcsa a kocsi (35) vázáhoa vagy testéhez van erősítve, míg az (1) tárcsa (3) karjának (5) vége a (41, 42) rúdhoz van kötve, mely a tengelyhez vagy más ;ezzel szilárdan összekötött részhez van erősítve, mint az föntebb le van írva. Az (1)' tárcsát a (2) tárcsára fektetjük, azonban oly módon, hogy a tárcsák egymást nem! érintik, amennyiben'' az érintkezést a (32, 83, 34) golyók megakadályozzák, melyek most a (15—20) mélyítéseknek legszélesebb rér szében fekszenek. Az (1) tárcsa külső oldalán a (24) gumi-