50194. lajstromszámú szabadalom • Újítások két különböző nyomás alatt álló közeget elválasztó tehermentesített szelepeken
- 5 — nak hatást, míg a (k) tehermentesítőszelep mögött működő külön nyomóerő arra szolgál, hegy ennek dacára a tűz kitörésekor, midőn az alacsony nyomású ellennyomóközeg (rendszerint sűrített levegő), mely a víznyomással szemben az átbocsátó szelepet zárva tartani és annak megnyílását megakadályozni törekszik, már nem elég erősen hat, a szelep azonnali és megbízható nyitását biztosítsa. Ha, mint az először ismertetett »kiviteli alaknál, melynél a (k) tehermentesítőszelep mögötti (q) térben a légköri nyomás uralkodik, az (1) átbocsátószelepnek a magasnyomású (d) tér felé néző és ennélfogva a magas nyomású közeg (víz) nyomása alatt álló fölülete nagyobb, mint a (k) tehermentesítőszelep megfelelő fölülete, akkor a szelepek zárt helyzetében az (1) szelepnél bizonyos túlnyomás marad fönn, mellyel az (e) kamrában lévő ellennyomóközeg, míg ezen kamrában van, egyensúlyt tart ugyan, de ez a túlnyomás mégis elegendő arra, hogy midőn az (e) kamrában lévő közeg ellennyomása a megállapított alsó határ alá sülyed, az (l) szelepet (b) fészkéről eltávolítsa és a szelepházban a még nyomás alatt álló nyomóközeg (víz) számára az utat a (g) bevezetőtoldathoz csatlakozó (d) magasnyomású kamrából a szelepház (f) válaszfalán keresztül az (e) ellennyomókamrába és innen a (h) elvezetőtoldaton keresztül a csoport egyes vízszóróihoz haladó vezetékek felé szabaddá tegye. Ellenben a másodszor leírt kivitelnél, vagyis, ahol a (q) kamrából egy külön nyomóerő hat a (k) tehermentesítő szelepre, az (1) átbocsátó szelepnek a magas nyomású (d) kamra felé néző fölülete a szelep zárt helyzetében, mint említve volt, pontosan vagy majdnem pontosan egyenlő a (k) tehermentesítőszelepnek a magasnyomású (d) kamrában fekvő fölületével esetleg ennél kisebb. Ennek folytán, ha a szelep megnyílása után a többi szelepek vízvezetékeiben lökések lépnének föl, vagy pedig egy szivattyú működésbe jövetele következtében a vízvezetékben és így a többi I : i iI:I I szelepek magasnyomású (d) kamráiban is a nyomás hirtelen megnövekednék, a létrejött lökés vagy túlnyomás, mely a többi szelepek (e) ellennyomókamrái felé hat, nem volna elég erős és nem volna alkalmas arra, hogy az (e) kamrákban lévő közeg ellennyomását legyőzze és így ezen szelepeket is szükség nélkül megnyissa. Az erre szükséges föltétel természetesen az, hogy zárt szelepek esetében az (1) szelepnek a magas nyomású (d) kamra felé néző fölülete csak annyival lehet nagyobb a (k) szelep megfelelő fölületénél, hogy az (e) kamrában lévő közeg legalacsonyabb ellennyomása is elég legyen a vezetékben föllépő lökések vagy a nyomásnak ^ (d) kamrában előre meghatározott számú légköri nyomással való emelkedése .esetén az j (1) szelep zárvatartására, tehát a (d) kanr! rából eredő túlnyomás legyőzésére. Ha ezen berendezésnél az (1) szelepnek a (d) kamra nyomása alatt álló fölülete, mint föntebb ki volt fejtve, csak valamivel nagyobb, mint a (k) szelep megfelelő fölülete, akkor természetesen, mihelyt valamelyik vízszóró megnyílása folytán az ellennyomóközeg eltávozik, vagy az (e) kamrában uralkodó ellennyomás csekély lesz a szelep zárvatartására, akkor a (a) kamrából az (1) szelepre ható nyomás elég lesz az (i) szelep megnyitására és pedig az (i) szeleprúdnak a rajzon föltüntetett helyzetében is, vagyis ha az (1, k) kettős szelep vízszintes síkban tolódik el. Ellenben ha az (1) szelepnek a (d) kamra nyomása alatt álló fölülete a (k) szelep megfelelő fölületével egyenlő, vagy annál kisebb, akkor előfordulhatna az az eset, hogy az (1) szelep még ha az ellennyomóközeg az (e) kamrából eltávozott is, csupán a (d) kamrában lévő nyomóközeg hatása alatt nem nyílna meg, mivel ezen hatás a szelep nyitásával ellentétes vagy annak ellene működő irányban éppen olyan erős vagy még erősebb volna a (k) szelepre, mint az (1) szelepre. Csak ha az egész szelepberendezés úgy van a vezetékbe építve, hogy az (i) szeleprúd álló helyzetet foglal el, és ennek folytán a (k) és (1) szelepek, továbbá az (i) összei |
