50163. lajstromszámú szabadalom • Eljárás konyhasó tisztítására
a tisztátalan só telített oldatát korlátolt mennyiségű, vagy éppen csak annyi sósavval kezeljük, hogy nátriumklórid ne csapódjék le, azonban a sósav mennyisége mégis elég legyen arra, hogy bizonyos tisztátalanságokat hatékonyan feloldjon és a később alkalmazandó reagensek számára hozzáférhetővé tegyen. A találmány további jellemzője az, hogy a tisztátalan sóoldatba egyetlen olyan reagvnset, pl. bariumklóridot vezetünk, mely többféle, közös tulaldonságú tisztátalanságokat (szulfátokat) redukálni képes és míg egyfelől ezeknek kéntartalmát egy és ugyanazon vegyület (Ba SOJ alakjában csapja !■'. addig másfelől ezen tisztátalanságokkal (pl. Na2 S04, Ca S04, Mg SOJ klóridokat alkot. A talál mán}' további jellemzője az, hogy a tisztátalan sóoldathoz, célszerűen a tisztátalanságoknak klóridokká való átalakítása után. minden tisztátalanság számára külön reagensei adunk olyan mennyiségben, hogy mindegyik reagens csak az általa eitávolítatni szándékolt tisztátalanságra hasson. Mivel pedig a só tisztátalanságai rendszerint kereskedelmileg értékes anyagokból állanak vagy ilyen anyagokat tartalmaznak, az eljárást célszerű úgy foganatosítani, hogy a kereskedelmileg értékes tisztátalanságckat árusításra alkalmas alakban kaphassuk meg. Az említett reagenseket egymásután is adhatjuk az oldathoz és a csapadékokat egymásután választhatjuk ki, és pedig oly módon, hogy a tisztátalanságokra azon sorrendben gyakorolunk vegyi hatást, amilyenben azokat lecsapni és megkapni akarjuk és ezen célra oly reagenseket alkalmazunk; melyek nemcsak az eltávolítandó tisztátalanságok lecsapására képesek, hanem amellet olyan mennyiségben is vaunak alkalmazva, hogy mindegyik reakció az illető reagens által megtámadandó tisztátalanságra, illetve az eljárásnak erre vonatkozó fázisára legyen korlátozva. Legcélszerűbb a reagenseket a megtámadandó tisztátalanságokhoz valá affinitásuk sorrendjében alkalmazni. A találmány további jellemzője az, hogy a vas kiküszöbölésére és a savanyú oldószer közömbösítésére szolgáló reagens gyanánt alkalikarbonátot (pl. őrölt dolomitot) alkalmazunk, mely a sóképző e!e:neketnem távolítja el. A találmány szerinti eljárás további részleteit. valamint a végrehajtás módját az alábbiakban fogjuk részletesen ismertetni. Az eljárás könnyebb megértése végett a leírást egy vázlatos rajzzal egészítjük ki, melyen a találmányhoz tartozó részleteljárások egyes fázisai vannak föltüntetve. Ez utóbbiak természetesen az elérendő cél és azon körülmények szerint változnak, amelyek között az eljárás végrehajtandó. A rajzon látható nagyobb körök azon tartályokat jelzik, amelyekben a reakciók végbemennek és a tartályokban lévő anyagok vegytani képleteik által vannak megjelölve. A nagyobb körökön belül lévő kisebb körök a tartályokba vezetett reagenseket, a külső kis körök pedig a csapadékokat jelzik, melyek a reakció folytán a megelőző tartályban képződtek. A keresztet tartalmazó kis körök a névleg föl nem sorolt, csekélyebb mennyiségben előforduló tisztátalanságokat jelzik. Hogy a reakciókat az eljárás különböző szakaiban elősegíthessük, a tartályok tartalmát ka varás által állandó mozgásban és 50—60° C hőmérsékben tartjuk. Ha az eljárást úgy akarjuk foganatosítani, hogy azon tisztátalanságokat, melyek kereskedelmileg elég értékesek arra, hogy külön kezelésük indokolt legyen, megkaphassuk, akkor az (1. 2, 3, 4, 5, 6 és 7) vagy (7b), vagy pedig az (1, 2, 3, 4, ö, 6a és 7a) tartályok vegytani képletei által jelzett műveleteket végezzük, hogy nátriumklóridot kapjunk. Ha pedig a (7, 7a) vagy (7b) tartályoktól még egy lépéssel tovább megyünk és a fönti tartályok baloldalán látható vegytani képlet által jelzett reagensből éppen csak a közömbösítésre elegendő mennyiséget alkalmazunk, akkor a (8) tartályban vegyileg majdnem tökéletesen tisztának mondható konyhasót fogunk kapni. Másfelől, ha a (7, 7a) vagy (7b) tartályokból úgy megyünk egy lépéssel tovább, hogy NVOMD
