50008. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és berendezés mesterséges gyanták gyártására

telítjük oly célból, hogy a kristályosodás alkalmával faz oldatban lebegve maradt gyanták föloldódjanak és az anyalúg sav^ fölöslegében oldott tisztátlanságok kiváljanak. Ezen tisztátlanságokat a (k) kazánba vezetjük vissza, míg az alkalikussá tett anyalúgokat derítés után az (x) tartályba szorítjuk, ahonnan bizonyos számú (d) transzformátoron és azután (c) túltelítőn a korábban leírt fázis-sorrendben vezetjük keresztül. Eközben a korábban leírt reakciók mennek végbe úgy, hogy a (j) kádban elkülönödő új gyanták az első kezelésből visszamaradt gyantákat is magukkal viszik úgy, hogy az anyalúgok ezáltal megtisztulnak és újabb kristályokat szolgáltathatnak. Ezen újabbi kristályosodás anyalúgjai annyiszor kezeltetnek újból ilyen módon, amig butyrátokban, propionátokban s egyéb magasabb savsókban annyira meg nem gazdagodnak, hogy ezen savak előállítására alkalmas nyersanyagot képezhetnek. Ekkor kémiailag elbontatnak s a nyert nyers savelegy alkalmas módon, pl. frakcionált desztilláció által finomítható. Ahelyett, hogy az acetsavas gázok kezelésére maró alkáliákat vagy szabad lúgokat (mész, nátronlúg) használnánk, alkalmazhatunk oly oldhatlan neutrális sókat is, melyeket a phenolok nem tudnak elbontani, ellenben az ecetsav és analógjai elbontanak úgy, hogy ezáltal lehetséges lesz a (2. fázis) alkalikus kondenzáció gyantáját az (1. fázis) savas kondenzációból eredő gyantájától és az acetátokból elkülönítve kinyerni azáltal, hogy nem a szabad alkaliából, hanem az ezeknek gyártására szolgáló anyagból (pl. a karbonátokból) indulunk ki. Szénsavas mész alkalmazásakor pl .következőképen járunk el: A gázokat a korábban leírt úton vezetjük, az (e) tartályokból jövő alkalikus oldatot ellenben a (d) transzformátorok elkerülésével közvetlenül vezetjük a (c) túltelítőbe, mely mészkarbonáttal van töltve s ahol ennek folytán csak savas gyanta képződik (1. fázis). A (d) transzformátorokba képződött acetátok oldódásának megkönnyítésére célszerű a szénsavas meszet oly folyadékkal öntözgetni, mely egyúttal a reá tapadó és reakcióját lassító gyantákat is magával viszi. Ezen esetben az öntöző folyadék a (d) transzformátorokon a gázzal ellentett irányban mozog keresztül. A savas kondenzációból (1. fázis) a (d) transzformátorokban keletkező gyanták részben oldva, részben elosztva vannak az öntöző folyadékban úgy, hogy az elosztott részt minden újabbi öntözés előtt kivonhatjuk úgy, hogy az öntöző folyadék csak acetátban és oldott gyantában gazdagodik mindaddig amíg az első transzformátorból savanyúan lép ki s az oldott gyantákat is leválasztja. Az alkalikus kondenzáció (2. fázis) gyantái az (e) tartályokban képződnek és az alkalikus folyadékban oldódnak. Ha az alkalicitás csökkenni kezd, vagy a folyadék eléggé telítődött gyantával, a (c) túltelítőbe vezetjük, ahol neutralizáltatik (3. fázis) és az oldott gyantákat kiválasztja. Ezen foganatosítási mód a gyártást egyszerűsíti és az acetátok termelési költségét csökkenti. Ha a mesterséges gyantáknak kivonását a jelenlegi fadesztilláló telepeken akarjuk végezni anélkül, hogy az eddigi gyártás menetén vagy a berendezésen lényeges változtatásokat kelljen létesíteni, a következő módon járhatunk el: A kátrányától elválasztott nyers fapárlat savakat, methylalkoholt, acetont, phenololajokat, aldehydolajokat és az alkoholban és acetonban oldott kis mennyiségű gyantát tartalmaz. Ezen folyadékot lassan és hosszú ideig, több óráig, célszerűen 200° alatt hevítjük, még pedig vagy visszafolyató hűtővel, vagy pedig úgy, hogy a methylalkohol és aceton, melyek a gyantákat oldják, legnagynbb részt eltávozhassanak. A fűtés beszüntetése után a maradékot újból ülepítjük, mikor is az üledék egy forrón folyós fekete, hidegen plasztikussá váló gyantás tömeget képez, mely egyrészt a könnyebben illó alkatrészek távozása folytán kiváló gyantákat, másrészt pedig az aldehydolajoknak és phenololajoknak az ecet-