50008. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és berendezés mesterséges gyanták gyártására

_ 4. -savval való forraláskor keletkező gyantákat tartalmazza. (1. fázis, savas kondenzáció). A fönti desztillációkor a savas párlattal még szabad phenololajok és aldehydolajok mennek át, amelyeket a savak nem kondenzáltak. Ezen részeket gőzalakban alkalikus anyagra (marólúg, karbonát, stb.) vezetjük, amellyel egyrészt acetátoldatot adnak, melyet a gyártásba visszavezetünk, másrészt pedig egy a kihűléskor törékennyé váló gyantát, amely vízzel és savval kimosva, sárgásbarna szinűvé válik (2. fázis, alkalikus kondenzáció). Az első forralás után visszamaradt és a fekete gyantától elkülönített folyadékot a termelendő acetát mineműsége szerint forrón vagy hidegen megfelelő ideig ólommal, fémekkel, fémoxydokkal, pl. mésszel, vagy nátriumszulfáttal, vagy alkalikarbonáttal hagyjuk érintkezni, melyek a savat lekötik (3. fázis) és ezenkívül alkalikus kondenzáló szerek gyanánt hatnak s a még nem kondenzált részeket kondenzálják. Ekkor is gyantákat nyerünk, melyek mosva és tisztítva, hideg vagy forró előállításuk szerint plasztikusak és fekete-barna szinűek, ill. ridegek és a 2. fázis termékeihez hasonlók. Ezen foganatosítási mód lehetővé teszi a különböző kondenzációk termékeit külön kinyerni, míg a korábban ismertetett módszernél az összes gyanták együttesen nyerettek ki. A leírt eljárás a fadesztilláló gyárak berendezési költségeit ós a szükségelt munkaerőt lényegesen csökkentheti, mert az összes készülékek a (c) túltelítő kivételével olcsó fémekből készülhetnek, mimellett a munkánál nem szükséges pontosan állandó hőmérsék mellett dolgozni. A gyanták lényegesen könnyebben olvadnak, mint a fapárláskor nyert egyéb hasonló anyagok s emellett tetemes ragasztóképességgel birnak. Szárazon desztillálva kokszot, gázokat és illó empyreumatikus termékeket szolgáltatnak ; a levegőn lassanként oxydálódnak, száradókká válnak úgy, hogy festék, fénymáz vagy egyéb gyanta pótléka gyanánt használhatók. Ha e gyantákat óvatosan 200° C-ra hevítjük, vagy mesterségesen oxydáljuk, akkor megkeményednek s törékennyé válnak, mimellett törésük fényes kagylós fölületű fölmelegítve igen plasztikusak, kihűlve azonban keménységüket és fényüket visszanyerik úgy, hogy mintázásra pl. a galvanoplasztikában, rendkívül alkalmasak. Az eljárás szerint termelt gyanták egyedül vagy közömbös poralakú testekkel keverve, szigetelő anyag gyanánt használhatók az elektromos iparban. Az eljárás a fa száraz desztillációjából eredő anyagokra, valamint hasonló származású anyagok kezelésére alkalmas. SZABADALMI IGÉNYEK. 1. Eljárás mesterséges gyanták gyártására nyers faecetből vagy a fa száraz desztillációi termékéből vagy hasonló anyagokból, jellemezve azáltal, hogy ugyanazon desztillációból származó phenololajokat az ugyanazon desztillációból eredő aldehydolajokra és residuális aldehydekre hagyjuk hatni, célszerűen savas vagy alkalikus kondenzáló szer jelenlétében. 2. Az 1. alatt igényelt eljárás foganatosítási módja, jellemezve azáltal, hogy a desztillációból eredő nyers vagy kátránymentesített gázokat vagy gőzöket, melyek első sorban a phenol-olajokat, az aldehydolajokat, a residuális aldehydeket és az első kondenzálást létesítő ecetsavat tartalmazzák, 250° C alatt bensőleg összekeverjük (1. fázis, savas kondenzáció); ezután ezen gázokat vagy gőzöket alkalikus testekkel elegyítjük, melyek a második kondenzációt létesítik (2. fázis, alkalikus kondenzáció) és az összes eddig képződött gyantákat oldják; végül pedig az így képződött oldatot megfelelő savak, pl. a desztilláció gázaiban vagy gőzeiben lévő ecetsav által gyenge savanyú reakcióig megsavanyítjuk (3. fázis, neutralizáció) oly célból, hogy a gyantákat lecsapjuk és tiszta acetátoldatokat nyerjünk.