50008. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és berendezés mesterséges gyanták gyártására

- 2 -sitett gőzöket, mely a phenololajokat, az aldehydolajokat és a residuális aldehydeket, valamint az első kondenzációt eszközlő ecetsavat gőzalakban tartalmazza, 3500

C-ig hevítjük (1. fázis, savas kondenzáció); ezután az elegyet alkalikus reakciójú testekkel (gázzal vagy gőzzel) elegyítjük, melye a második kondenzációt és a képződő gyan ták oldását eszközlik (2. fázis, alkalikus kondenzáció); ezután az így nyert oldatot alkalmas savval, pl. a desztilláció gőzeiben tartalmazott savakkal neutralizáljuk (3. fázis, neutralizáció), célszerűen gyengén savanyú reakcióig, hogy a gyanták kiváljanak és tiszta acetát oldatok képződjenek. A csatolt rajz 1. ábrája az eljárás foganatosítására szolgáló berendezés sémáját, 2. ábrája pedig egy gyakorlati foganatosítási berendezést tüntet föl. Az (a) retortákban képződő gázokat és gőzöket kátránymentesítve vagy nyersen a (c) túltelítőben 250° alatti hőmérsékletre hevítjük. (1. fázis, savas kondenzáció). A gázok ezután a (d) transzformátorokban alkalikus anyaggal találkoznak úgy, hogy savtartalmuk csökken (az 1. fázis vége és a 2. fázisnak, az alkalikus kondenzációnak kezdete). Innen majdnem savmentesen az (e) savmentesítőkbe jutnak, amelyekben ismét alkalikus anyaggal érintkeznek (a 2. fázis, az alkalikus kondenzáció vége). Ezután a (g) kondenzátoron át a (h) mosókhoz kerülnek, ahol még a bennük lévő aceton és methylalkohol gőzöket leadják, amelyek folyósítva az (i) tartályba gyűlnek és tetszés szerint dolgozhatók föl tovább. A gázokat ezntán a (h') vezeték segélyével hasznosítási helyükre, pl. a (o) lángzókhoz vezetjük. Az alkalikus oldatokat az (f) tartályban készítjük és a gázzal ellentétesen vezetjük úgy, hogy: először az (e) savmentesítőkbe lépve, az utolsó savnyomokat lekötik és a phenololajokat és aldehydeket alkalikus közegbe kondenzálják és képződésük arányában föl is oldják; az (e) savmentesítőkből az oldatok a (d) transformátorokba lépnek, ahol az alkalikus kondenzáció folytatódik, miközben a savas és alkalikus kondenzációból képződő gyanták oldódnak (a második fázis, az alkalikus kondenzáció vége); ezzel egyidejűleg az oldat a savas gázzal lassanként telítődik (a 3. fázis, a saturáció kezdete); a (d) transzformátorokból kilépő majdnem neutrális oldatok a (c) túltelítőkben savanyúakká válnak és oldott gyantatartalmukat kiválasztják (a 3. fázis, a szaturáció vége, a gyanták kiválasztása). A (c) túltelitőkből lecsapolt folyadékot pl. a (j) kádban ülepítjük, mikor is három réteg képződik: fölül sok könnyű olajat tartalmazó gyanta úszik; a középen tiszta sárga acetátoldat van, míg az alsó réteget egy gyantában oldott nehéz olajból és kátrányból álló fekete tapadó anyag képezi. Az alsó és fölső réteg egyrészt majdnem az összes gyantát, másrészt az összes tisztátlanságokat, pl. olajokat, kátrányt, stb. tartalmazza. Ezen rétegeket a (k) kazánban hevítjük, hogy a nem kondenzált, hanem csak a gyantában oldott kreosot- és phenololaj-részeket kiűzzük s az (1) hűtőben kondenzálva, az (n) tartályba gyűjthessük össze. Ezen desztilláció maradéka a gyantán kívül még olajokat tartalmaz; a (k) kazánból lágy, plasztikus, fekete, melegen kissé folyékony tömeg gyanánt lép az (m) tartályba ; sajátságai a kátránytól lényegesen eltérnek, A (j) kád középső rétege tiszta és tetszés szerinti töménységű acetátoldatot képez, mely bepárolás által közvetlenül ad kész kereskedelmi terméket, pl. kristályos alkaliacetátokat vagy vízmentes alkali-földfémacetátokat. Az ezen kristályosításból eredő anyalúgokat, valamint az eljárás folyamán keletkező egyéb savtartalmu anyalúgokat a bennük lévő mesterséges gyanta, valamint acetátok, propionátok, butyrátok, stb. kinyerésére a következőképen kezeljük: a (t) edényben összegyűlt ezen anyalúgokat az előbbi kezelésnek megfelelő alkalikus anyaggal (szódával, vagy pl. nátronlúggal) túl-