49909. lajstromszámú szabadalom • Berendezés fölső levegőnek (pótlevegőnek szekunder-levegőnek) a tüzelőtérbe való bevezetésére

vei a (61) tengelyhez erősített (68) emelővel csuklósan van összekötve. A (63) gőzdóm fölső részébe torkol a (69) vezeték, mely a gőzt a segédfúvókához vezeti. A <69) vezetékbe van beiktatva a (71) csap, melynek fölső része a (72) emelővel van ellátva. Ezen emelő a (67) rúd (73) hasítékába nyúl és a (61) tengely forgatása, valamint a (67) rúdnak ezáltal létesített emelkedése és sülyedése és a (66) tolókának működtetése alkalmával megfelelően forgattatik. A berendezés szerint az esetben, ha a (66) tolóka a gőzvezetéket (65)-nél zárja és a (72) emelő fölső helyzetét elfoglalja, a (70) segédfúvókához vezető gőzvezeték nyitva van, a (65) gőzvezeték nyitása után ellenben a (70) segédfúvókához vezető gőzvezeték zárva van. A 7. ábrán látható berendezés, mellyel a gőzhengerhez és exhausztorhoz vezető gőzvezeték zárása alkalmával a segédfúvóka .gőzvezetéke nyitható és megfordítva, csak példakép van föltöntetve és más berendezésekkel helyettesíthető. Az (1) ajtókeret az oldalt elrendezett <2, 3) légvezetékekkel van ellátva, melyek a tüzelőtérnek egymással szembenfekvő két helyén a tüzelőajtó közvetlen közelében, vagyis a (60) hasítékokon át (6. ábra) a tüzelőtérbe torkolnak. Ezen légvezetékekben (1. ábra) vannak elrendezve az (51,52) légszelepek, melyek abban a mértékben nyiltiak, amelyben a tüzelőtérben a vákuum nagyobbodik ós azután a fölső levegőnek á tüzelőtérbe való bevezetését teszik lehetővé. Magától értetődik, hogy az (51, 52) csapó szelepek helyett más önműködően nyíló és záródó elzáró szervek is használhatók anélkül, hogy a jelen találmány lényege változnék. A találmány tárgya következőképen működik : Ha a (7) tüzelőajtót nyitni kell, mindenekelőtt a (8) ellensúlyokat a (10) fogantyú'se.gélyével a (25) nyíl irányában (2. ábra) átfektetjük. Eközben az ellensulyok (9) karjai a (11) szektorok (12) orraitól eltávolodnak és a szektorok (13) orraihoz közelednek. Egyszersmind az ellensulyok ágyainak (23) > orrai a (19, 19') emelőkarok (20) csigáira hatnak és ezen emelőkarokat annyira fölemelik, hogy a (11) szektorok elreteszeltetnek és a tüzelőajtó a (27) rugók behatása alatt a 3. ábrán látható nyitott helyzetbe hozatik. E mellett a tüzelőajtó mozgását úgy a (30) pecek, mint a (43) támaszok is határolják, amelyekbe a (19, 19') karok nyúlványai becsappannak. Eí're a (11) szektorok (13) orrai a (8) ellensulyok (9) karjaitól ismét eltávolodnak. A tüzelőajtónak részben nyitott helyzete melléit, melynél a fölső levegő a tüzelőtérbe lép, a tüzet éleszteni lehet. Ha a rostélyra szenet akarunk fölhányni, akkor az ellensúlyt a (25) nyíl irányában (2. ábra) még tovább kell átfektetnünk. E mellett a (8) ellensulyok (9) karjai ismét a (11) szektorok (13) • orraihoz közelednek. Egyszersmind a (11) szektorok (24) kiemelkedései a (19, 19') karok (20) csigáira hatnak és az orrokat a (43) támaszokból kiemelik. Ha a (8) ellensúlyokat a (25) nyíl irányában még tovább forgatjuk, akkor a (8) ellensulyok (9) karjai a (11) szektorok (13) orraira találnak és a (11) szektorokat, valamint a (6) ajtótengelyt magukkal viszik. Amint a (20) csigák a (24) orrokon tovacsúsztak és azokat elhagyták, a (19, 19') karok (21) orrai a (11) szektorok (44) támaszaiba becsappannak. Ezzel a tüzelőajtó teljesen nyitott állását érte el. A (21) orroknak a (43) támaszokban való elhelyezését a (45) csavarrúgó eszközli, mely mint már említettük, a (16) emelőt az (53) nyíl irányában (1. ábra) forgatni törekszik. Ha a tüzelőajtót zárni akarjuk, a (8) ellensúlyt a 4. ábrán föltüntetett helyzetéből a 2. ábrán látható helyzetbe forgatjuk ismét vissza, miközben az ellensúlyok (9) karja a (11) szektorok (13) orrairól eltávolodik és a (21) orrok a (24) kiemelkedések folytán a (44) támaszokból kiemeltetnek. Amint a (9) kar a (12) orral kapcsolatba jön, a (11) szektorok a (6) aj tó tengellyel a (8) ellensulyokról tovavitetik. Emellett a (11) szektorok (29) orrai a (27) rugók (28) végeire hatnak, minek következtében a (27) rugók ismét megfeszíttetnek,