49909. lajstromszámú szabadalom • Berendezés fölső levegőnek (pótlevegőnek szekunder-levegőnek) a tüzelőtérbe való bevezetésére

_ 4. — amint a tiizolőajtó a 2. ábrán látható hely­zetbe visszatért. A zárt tüzelőajtó azonban a részben nyi­tott helyzetbe önműködően vezéreltetik, amint a mozdonynak az állomásba való be­futása, lejtésen való haladás alkalmával stb. a szabályozó emelő átfektettetik és ez­által a gőzhenger és exhausztor gőzveze­téke záratik. Ezen esetben a (32) szabályozó emelő az 1. ábrán szakadozott vonalakka* jelölt helyzetbe jut, aminek következménye az, hogy a (38) kar a szintén szakadozott vonalakkal jelzett helyzetbe emeltetik. A (38) kar segélyével a (41) szögemelő (1. ábra) kissé bal felé forgattatik és e köz­ben a (19') kar (42) orrára hat. Ennek következ­tében a (19, 19') karok fölemeltetnek, a (11, 11) szektorok elreteszeltetnek és a tüzelő­ajtó a (27) csavarrugók segélyével a rész­ben nyitott helyzetbe hozatik (3. ábra). Azáltal, hogy a (32) szabályozó emelő az 1. ábrán szakadozott vonalakkal jelzett hely­zetbe jut, annak lengő mozgása ismert mó' don a (34, 35) rudak és a (33) emelő segé­lyével a (61) tengelyre vitetik át (7. ábra). Ezen tengely a szabályozó emelőnek meg­felelő lengő mozgást végez és ezen moz­gást a (68) emelő és a (67) rúd közvetíté­sével a (66) tolókára viszi át, mely a gőz­hengerhez és exhausztorhoz vezető gőz­vezetéket elzáró helyzetbe hozatik. A (71) csap (72) emelője egyidejűleg a (67) rúd segélyével fölfelé forgattatik és ezáltal a segédfúvókához vezető gőzvezeték nyit­tatik. Ha a fűtő a tüzelés alkalmával a (7) tü­zelőajtót a szabályozó emelő működtetése nélkül ismét zárni akarja, csak a (8) ellen­súlyt kell a 2. ábrán látható helyzetbe visz­szaforgatnia és ezáltal a tüzelőajtót a (27) rugók megfeszülése ellenében zárnia. Emel­lett az ajtónak a megfeszült (27) rugók által való szándékolatlan kinyitása elkerül­hető azáltal, hogy a (17) emelőnek (47) záró fogát a (11) szektor (48) hézagába akasztjuk. Ha a (32) szabályozó emelőt a mozdony megindítása alkalmával a teljes vonalakkal rajzolt helyzetbe fektetjük átr fűtő a rostélyt — ha ez szükséges — szén­nel rakja meg és a (17) emelőt kézzel ki­oldja. Ez esetben a (17) emelő fölfelé átfek­tethető, hogy a rostély adagolásánál a íű­tőnek útjában ne álljon. Ezekből kitűnik, hogy a fölső levegőnek a tüzelőtérbe való bevezetése két külön­böző úton történik, még pedig egyrészt a tüzelőajtóhoz oldalt elrendezett záró szer­vek segélyével, melyek a tüzelőtérben ural­kodó vákuum nagysága szerint önműködően nyílnak és záródnak, másrészt a nyitott tüzelőajtón át, mely úgy van elrendezve, hogy a szabályozó emelőnek a gőzhenger­hez és exhausztorhoz vezető gőzvezetéket elzáró helyzetbe való átfektetése alkalmá­val a részben nyitott helyzetbe önműkö­dően hozatik. SZABADALMI IGÉNYEK. 1. Berendezés fölső levegőnek (pótlevegő­nek, szekundér levegőnek) a tüzelőtérbe­való vezetésére, azáltal jellemezve, hogy az elreteszelhető tüzelőajtó a (27) rúgó behatásának úgy van alávetve és a sza­bályozó emelővel rudazat útján úgy van összekötve, hogy a szabályozó emelőnek, a gőzhengerhez és az exhausztorhoz vezető gőzvezetéket elzáró helyzetbe való átfektetése alkalmával a tüzelőajtó­elreteszelése a rudazat által önműködően oldatik és az ajtó a rúgó által önmű­ködően nyittatik. 2. Az 1. igényben védett berendezés foga­natosítási alakja, azáltal jellemezve, hogy a fölső levegőnek a tüzelőtérbe való be­vezetése egyrészt a tüzelőajtóhoz oldalt elrendezett (51, 52) záró szervek segé­lyével történik, melyek a tüzelőtérben uralkodó vákuum nagysága szerint ön­működően nyilnak és záródnak, másrészt a nyitott (7) tüzelőajtón keresztül, mely úgy van elrendezve, hogy a szabályozó' emelőnek a gőzhengerhez és az exhausz­torhoz vezető gőzvezetéket elzáró hely­zetbe való átfektetése alkalmával a rész­ben nyitott helyzetbe hozatik. i3 rajzlap melléklettel.) Pallas részvénytársaság nyomdája Budapesten

Next

/
Oldalképek
Tartalom