49881. lajstromszámú szabadalom • Rugalmas kerékabroncs járművek számára

van hasítva és a keréktalp külön SZOÍÍ tóelemekkel ellátva, ahol is a 7. és 8. ábrák a részek fölszerelésének módját szemléltetik, a 9. ábra pedig a már fölszerelt részeket láttatja. A 10. ábra oly foganatosítás! alakot láttat levett állapotban, melynél a köpeny kemény külfölülettel biró, előnyösen acélból készült futó abronccsal van összekötve. A 11. ábra ugyanezen foganatosítási alakot fölszerelt állapotban láttatja; a 12. ábrában oly foganatosítási alak van föltüntetve, melynél a köpeny egy külső rugalmas futó párnával van ellátva. A kerékabroncs belsejében az acéllemez^ bői hajlított belső (d) (1; ábra) és külső (c) feszítőgyűrű van elrendezve. A belső feszítőgyűrűn a tömlőalakú (a) köpenynek szövetbetétes része van megfeszítve. A belső feszítőgyűrűnek és az (a) köpenynek kölcsönös helyzetét biztosítandó, a köpeny külfölületére esetleg még a (dl) szorítógyűrű van fölillesztve. A külső (c) feszítőgyűrű két (cl) peremmel van ellátva, melyek a gyűrűnek kellő merevséget kölcsönöznek és melyek •erősen befelé vannak görbítve oly célból, hogy lehetővé tegyék az (a) köpeny rugalmas (b) oldalfalainak kitérését, midőn a (c, d) feszítőgyűrűk a kerék megterhelésének hatása alatt egymáshoz közelednek, 111. egymástól távolodnak. A köpenynek (b) oldalfalai, melyek az 1. ábrában föltüntetett nyugalmi állapotnál erősen befelé görbülnek, a használat alkalmával a keréknek fölső részén a sugárirányú tágítás folytán a (cl) peremekr nek csatornaszerű mélyedéséből kihúzódva, a 2. ábrában föltüntetett helyzetbe jutnak, a keréknek ,alsó részén pedig, amelyen sugárirányú nyomőhatás lép föl, ellenkező irányban térnek ki, azaz a (cl) peremeknek hornyába jobban bemélyednek (3. ábra). A 4—6. ábrákban föltüntetett foganatosítási alakok az előbbitől csupán abban különböznek, hogy ezeknél a köpenynek (b) oldalfalai nem befelé, hanem kifelé vannak görbítve. Ebben az esetben a hatás az előbbitől csak a kitérés iránya tekintetében tér el, amennyiben a kerék fölső részén a sugárirányú tágítás a köpeny oldalfalainak befelé húzódását, a kerék alsjó részén pedig az itt föllépő összenyomás a köpenyfalaknak kiszorulását okozza. A találmány szerint szerkesztett abroncs hatására nézve egészen mellékes, vájjon a nyújthatatlan szövetköpeny a rugalmasságot kölcsönző gumirétegen belül vagy kívül, vagy több, gumirétegekkel váltakozó rétegben van-e elrendezve. Az első esetet a 4. ábra, a másodikat az 5. ábra, a harmadikat pedig a 6. ábra szemlélteti. A találmány tárgyát képező abroncs továbbá akként foganatosítható, hogy azt utólagosan, pl. útközben és a rendelkezésre álliő feszítőgyűrűk fölhasználásával lehet kifeszíteni. Az eddig ismertetett és az 1—6. ábrákban föltüntetett foganatosítási alakjai a kerékabroncsnak ugyanis zárt alakzatúak, amelyek a keréken az ismert levehető koszorúk segélyével erősíthetők meg. Ha azonban ily abroncs köpenyét, kívül, egy merev futófölülettel, pl. acélfölülettel akarták ellátni, akkor ezt eddigelé csak úgy lehetett megtenni, hogy a futófölületeket adió merev abroncsot, több, a rugalmas abroncsra külön-külön fölilleszthető és azután megfelelő szerkezeti elemek segélyével sugárinyban összehúzható darabban állították elő. Ezzel szemben a jelen találmány szerint a rugalmas abroncsot a keréken való fölfekvés oldalán nyitottan állítjuk elő és csak magán a keréken hozzuk a használati állapotba, egyúttal lehetővé teszi azt, hogy az abroncsot egy külső, egydarabban készült merev futógyűrűbe illesszük be. A 7. és 8. ábrák az ekként foganatosított abroncs különböző alkatrészeinek fölszerelését szemléltetik. Az esetleg fából készült keréktalp az előnyösen acéllemezből sajtolt (n, g) abronccsal van burkolva, melyet egyrészt az oldalas, befelé hajlí-