49851. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és szerkezet energiakészleteknek átalakítására

van megválasztva, hogy az expanzió hőfoka ismét (t). 2. fázis. A gáz, mely most már tetemes sebességgel bír, a (73) kúpos csőbe és innen az ugyancsak kúposán alakított (75) csőbe áramlik, itt benső érintkezésbe jut porlasztott vízzel, melynek kb. ugyanaz a sebessége, mint az áramló gáznak. 3. fázis. A keverék már most a (76) térbe áramlik, melyben igen alacsony nyomás uralkodik, hogy meggátoljuk, hogy a visszafelé való kompresszió már a (75) térben kezdődjék. A keverék azután diffuseurba jut, melyben az áramló keverék eleven ereje ismét nyomássá alakul át. Azáltal, hogy most már nem gáz, hanem víz és gázkeverék komprimáltatik, a hőfok a kompresszióval fel nem emelkedhet, az újra való kompresszió tehát izotermikus. A (79) diffuseur elvben turbokompreszszorral is helyettesíthető, mely lehetRateauféle kompresszor, és melynél a futólapátoknak be- és kiáramlási szögei megfelelően méreteztetnek és igen nagyok. A harmadik fázis végén az eljárás kétféleképen folytatható. A visszafelé való kompressziót,vagy csak az atmoszférikus nyomásig folytathatjuk és a keverékben akkormég meglevő erőt gőzturbinákban hasznosíthatjuk, vagy pedig a visszkompressiót az egész sebesség energiájának elvonásáig folytatjuk. A végnyomás ezen esetben az atmoszférikus nyomás fölött fekszik, a komprimált gázt megfelelő tartályokban fölhalmozzuk és ezeken át a hajtandó motorokba vezetjük. A 9. ábra szerinti diagramm mutatja az energia átalakulását az első, a 10. ábra szerinti pedig a második esetben. A 9. ábrában föltüntetett diagramm Bzerint lefolyó energiaátalakulás a következőképpen megy végbe. Az A-B térfogatú médiumot [ (t) abszolút hőfok, atmoszférikus nyomás] állandó nyomás mellett (A-C)-re hevítjük. A (68x

) szájcsőben a (C-D) görbe szerint adiabatikusan expandál. (D)-ben azután vizet keverünk hozzá és a keveréket izotermikusan, tehát a (D-E) vonal szerint atmoszférikus nyomásig komprimáljuk. A keverék tehát ismét elérte kezdeti, atmoszférikus nyomását, de még eleven erővel is bír, melynek nagysága a (C-D-E) fölülettel arányos. Ezen eleven erőt turbinákban fölhasználhatjuk. A 10. ábra szerinti energiaátalakulás a következőképpen' megy végbe. Az (A-B) gáztérfogat (atmoszférikus nyomás, (t) abszolút hőfok) állandó nyomás mellett (T) hőfokra hevítjük, mely mellett az (AC) térfogatot foglalja el. Adiabatikusan expandál a (C-D) vonal szerint (a hőfok ismét (t)), (D)-ben vizet keverünk hozzá, azután izmotermikusan visszakomprimáljuk. Ezen kompressziót addig folytatjuk, míg az egész sebességi energia nyomássá van átalakítva, a kompresszió a (D-E-G) vonal szerint történik, mely (G) pont abból adódik ki, hogy az (A-E-G-H) fölületnek egyenlőnek kell lennie a (C-D-E) felülettel. A (BEG) háromszög azon munkát jelzi, mely az atmoszférikus nyomás fölötti kompreszszíóra szükséges, az (AG2

G-H) négyszög pedig azt a munkát, mely a gáztartályban való beáramlásnál kifejtendő. Ha már most a gázt a tartályból megfelelő gépekbe vezetjük ezekben ez (A-E-G-H) munkát fejthet ki. A rajzban részletesen föltüntetett szerkezet a következő : A 2. ábra szerinti szerkezetbe a tüzelési térből jövő meleg gázokat vezetünk be, melyeket alkalmas szerkezet közvetítésével adiabatikus expanziónak vetünk alá. Az expanziónak lefolyását az 1. ábrának (D-A-B) vonala jelzi, az expanzió munkáját pedig az (O-D-A-B-O) terület tünteti föl. Az expanziót követőleg a gáztömeget az izotermikus állapotváltozás törvényét megközelítő törvény szerint, bizonyos vízmennyiséggel való beható érintkezés mellett komprimáljuk, miközben a víz részben elpárolog. Ezen kompressziónak az 1. ábra szerinti diagrammban a (B-C) görbe felel meg. A teljesített munka pedig, beleszámítva a teljes nyomási, ill. az admisszió alatti munkát, a veszteségektől eltekintve, egyenlő az ex-