49851. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és szerkezet energiakészleteknek átalakítására

_ 4 -X pauzió alatt teljesített munkával, melyet a [ (B1

B-C-R-OB1

) fölületet tüntet föl. A két görbének összehasonlításából kitűnik, hogy a (C-C) ordinácia által föltüntetett végnyomás nagyobb az (A-A1

) ordináta által föltüntetett kezdeti admissziónyomásnál és, hogy a gázok ennek következtében az átalakítóból való távozásuk után kihasználhatásuk tekintetében kedvezőbb körülmények között vannak, mint akkor, amikor abba bevezettettek. Az átalakító bó 1 kikerült gázok már most vagy turbinának vagy hasonló erőgépnek hajtására használtatnak föl, vagy pedig kompressziójukat folytatva, vízzel való érintkezés közben egy fölvételükre szolgáló és gőzkazánok módjára biztonsági és tápláló szerkezetekkel ellátott tartályba vezettetnek. Ezen utóbbi eset számára a 2. ábrában föltüntetett energiaátalakító az alább ismertetett szerkezeti részletekkel bír, melyek turbinákhoz és hasonló berendezésekhez való illeszkedéssel ellátva az (o) nyomásig terjedő, vagy ahhoz közel fekvő expanziót tesznek lehetővé. A gázok a (2) szelepen és a (3) csövön át jutnak a föl nem tüntetett gáztérből az {1) csőbe (2. ábra) és áramlásukat a mozgatható (4) tű szabályozza. Ezen tű ürös és hátsó végén az (5) furatokkal van ellátva, melyeken át az (1) csőben előálló gázfölösleg visszatódul a rajzban föl nem tüntetett gáztérbe. A visszatóduló gázok ezen tű belső részén áthaladva a (7) csőből elágazó (6) •csőbe áramlanak A (7) csőben lévő (8) szelep szabályozza az áramlást, míg a keringés irányát a (7) csőben lévő (9) szelep 'biztosítja. Nagyobb biztonság kedvéért a (7) csőnek a gáztérbe torkoló végét karmantyúval vehetjük körül, melyben egy tartályból jövő meleg víz kering. Ezen elrendezés azon gázok fölhevítésére szolgál, melyek a,z (1) csőben a kisfeszültségű, expandáló gázzal való érintkezés folytán lehűltek, j A (10) csövön vezettetnek be az alacsonyabb nyomással bíró gázok a rajzban föl nem tüntetett térből. Ezen meleg gázok előzőleg a (11) szelepen áramlanak át és a 12) kamrában keverednek az (1) csőből jövő gázzal, mely kamara ily módon expan-i zió és egyúttal szívókamra gyanánt szolgál. A meleg gázoknak mozgását a mozgatható (13) karmantyú szabályozza, melynek működése a (4) tű működésével összefügg. A kerevék ezután a (14) kamarába jut, hogy ott adiabatikus expanziót végezzen, mielőtt a (22) kamarába kerül. Egy igen hideg vízsugár több gyűrűalakú nyíláson át bocsáttatik a (14) kamarába és pedig a (15) csövön át, melynek harántmetszetét a (16) szelep szabályozza. Ezen vízsugarat csak az eljárás kezdetén fecskendezzük be> és ezt, követőleg a vizet egy a rajzban föl nem tüntetett szerkezet segélyével visszavezetjük. A vízsugár hatása csak akkor érvényesül, ha a készüléket működésbe hozzuk, hogy a kamarát a levegőtől megtisztítsuk és alacsony nyomást tartsunk föl benne. E célból oly berendezést létesíthetünk, mely lehetővé teszi a fecskendező csövek vizének visszavezetését, nehogy a víz a gáznak hősugárzása folytán fölmelegedjék. Ezen eljárás tetszés szerinti ismert eljárással helyettesíthető. A (14) kamara egy folyton keringő vízsugárral van körülvéve, mely a (15) csőnek (17) elágazásán át vezettetik be és a (18) csövön át vezettetik el. Ezen kamarának köpenye az előtte lévővel és az utána következővel meleget absorbeáló összekötő csődarabok segélyével van összekötve. A gáztérből jövő gázoknak keringési kamarája (19)-el van jelölve. Ezen gázok a (3) csőből elágazó (20) csövön át áramlanak be és a (7) csőhöz kapcsolt (21) csövön át távoznak. Mint már említettük a hideg víznek a (14) és (25) kamarában történt befecskendezése után a folyadéknak maradékai visszavezettetnek, még pedig egy szivattyú által, mely a rajzban nincsen föltüntetve. A (14) és (25) I kamaráknak hátsó részei ennek következtében vizet nem tartalmaznak és csak a telített gőzt tartalmazzák, melynek nyomása a telítés állapotában a hideg víz hőfokának felel meg. A hideg víz és a gáz tehát nem érintkeznek egymással. 9