49790. lajstromszámú szabadalom • Készülék forgó géprészek és fölfekvési fölületeik között föllépő nyomások kiegyenlítésére

ható azon nyomásfölülettel, amely egy fordulat jelzett időszakában ,a dugattyú mögött áll elő úgy, hogy mindkét nyomás, azaz a külső és belső, egymással egyensúlyt tart. Mialatt ,a (9) Idugattyú a pontozott vonalakkal jelölt helyzetéből a kihúzott vonalakkal jelölt helyzetébe forog, a (4) forgórészben lévő (28, 29) furatsorozat révén fokozatosan előáll az összeköttetés a (11) tér és a (30, 31) kiegyenlítő üregek között úgy, hogy ,az előrehaladó eredő külső nyomás, egy ugyanilyen eredő belső nyomás folytán kiegyenlítődik. A rajzban föltüntetett kiviteli alaknál látható, hogy a külső nyomás eredője a belső kiegyenlítő nyomás eredőjével együtt előre halad és pedig kisebb sebességgel, mint a (4) forgórész. (A rajz szerint fél gyorsasággal.) Amint a dugattyú a pontozott vonalakkal jelölt helyzetéből a nyíl irányában bizonyos utat megtett, a gőzbeömlési nyílás elzáródik. Ezután a gőz expandál, ily módon munkát végez és feszültségéből veszít abban az arányban, amint a dugattyú előre halad. A (30, 31) üregek fokozatos nyitódása folytán a dugattyú mögött a (11) tér és ezek között nyomáskiegyenlítődés áll be és pedig akként, hogy az irányában és nagyságában változó sugárirányú külső nyomás egy ezzel állandóan egyforma belső nyomás révén önműködőlég kiegyenlítődik. Világos, hogy elsősorban is, amikor a gőz a (9) dugattyú mögött a (11) térbe ömlik, az a (4) forgótest bizonyos fölületére külső nyomást gyakorol, ;amely nyomásnak eredője a csapágy felé irányul és hogy továbbá a gőznek ia (28, 29) furatokon keresztül a (30, 131) kiegyenlítő terekbe való beömlése után a forgó- és állórészek között, egy, a forgórésznek bizonyos, az állórésznek megfelelő, fölületére ható s a külső nyomást kiegyenlítő belső nyomás áll elő. Ha most már a dugattyú tovább forog előre, úgy mindkét ;

említett fölület növekszik, amennyiben a gőznyomásnak kitett külső és éppen úgy a forgórész belső lapjára ható nyomásnak kitett belső fölület megnagyobbodik. Arra, hogy belső, kiegyenlítő nyomásnak kitett fölület megnagyobbodjék, mint említve volt, egész sor üreg van elrendezve, azonban ez nem minden esetben szükséges. Lehet például, ellentétben az éppen leírt kiviteli alakkal, olyképen is eljárni, mint azt a 3. ábra tünteti föl. Ez esetben a (4) rész helyett a (34) forgórészt és a (35) ál,lórész fölületén egyetlen egy üreget alkalmazunk, amelyet egy rúgóhatás alatt álló (51) elzárórész zár. A 3. ábrából .kitetszik, hogy a gőz a (38) térből a (39) csatornán át a (36) ellennyomási térbe hatol és ott, éppen úgy, mint az először leírt kiviteli alaknál elrendezett üregsorban, a külső nyomással úgy nagyságban, mint irányban szembehelyezett nyomást fejt ki. Megjegyzendő, hogy az átvezetőfuratok,, a 3., valamint az 1. és 2. ábrák alsó felében mindannyian a forgórészben vannak elrendezve, míg ellenben ;az 1. és 2. ábrák fölső felében az állórészben. A 4. és 5. ábrák részleteket mutatnak be, nevezetesen a 4. ábra a (4) forgó és a (26) állórész egy részletét. Az 5. ábra a (4) rész egy .részletének (alaprajzát tünteti föl nézetben és .az üregek előbb említett átlós elrendezését mutatja be. Az efajta gépeknek nagy forgási gyorsasága és a gőznek az üregekbe való rövid áthatolási ideje ellenére is fontos az arra való törekvés, hogy a kiegyenlítési nyomás eredője a külső nyomás (eredője felé legföljebb csak csekély eltolódással irányuljon s. ezért nyerik a (30, 31) üregek az 5. ábrán bemutatott alakjukat. Ezen átlós elrendezésnek az a célja, hogy a gőz kevéssel a, dugattyú előtt hatoljon a kiegyenlítési üregekbe és így a (30, 31) üregekben lévő, a súrlódási veszteségek stb. következmény ekép csekélyebb fokú nyomás a (11) térben uralkodóval szemben kiegyenlítődjék. Hogy a kiegyenlítési üregeket a dugattyú mögött a (11) tér azon részletér vei, amely ugyancsak a dugattyú mögött van, állandó összeköttetésbe hozzuk, a (4) részben akként helyezzük el a (28, 29) összekötő csatornákat, hogy, amint azt a 4. ábra mutatja, két egymás mellett álló