49790. lajstromszámú szabadalom • Készülék forgó géprészek és fölfekvési fölületeik között föllépő nyomások kiegyenlítésére

— 447 -kép a gyakorlatban a különféle rotációs gőzgépek gazdaságossága tekintetében leküzdhetetlen nehézségek lépnek föl, nevezetesen a túl nagy súrlódás s az ebből folyó rövid élettartam, valamint a csekély hatásfok. A jelen találmány értelmében ezen nyomások hatásosan kiküszöbölhetők, ami gyakorlatilag akként történik, hogy a mozgó részek mechanikai súrlódással biró ágyazatai helyébe oly ágyazatok lépnek, melyek nyomáskiegyenlítéssel és egy nyomás alatt, álló közeg közbeiktatása által csökkentett súrlódással működnek. Ily nyomás alatt közbeiktatott közegként például gőz, sűrített levegő, vagy valamely más gáz használható, amelyek a forgórész és az utóbbihoz képest állórész között (mint például tengely és csapágy) sugárirányban hatnak és a forgórészre a sugárirányú külső nyomással ellenkező irányú nyomást fejtenek ki, akár állandó a külső nyomás iránya, akár nem, akár változtatja nagyságát, akár nem. Ennek elérésére, amint az a rajzon látható, a csapágyfölületeken a forgó és álló részek között egy vagy több üreg van alkalmazva, amelyek olyként vannak elrendezve és a nyomlóközeg hozzávezetésére akként vannak fölszerelve, hogy a külső nyomás önműködőlég teljesen kiegyenlítődik. Amint azt az 1. ábra is mutatja, ezen üregek a mindenkori követelményektől függőleg akár a forgó-, akár az állórészen rendezhetők el. A legtöbb esetben előnyösebb azonban az üregnek, esetleg üregeknek az állórészen való elhelyezése. Egy ilyen (19) üreg a (20) állórész fölületén a (2) beömlési vezetékkel szemben van elhelyezve. Világos, hogy a kazánban uralkodó nyomás alatt a (19) térbe belépő gőz arra törekszik, hogy azt a sugárirányú nyomást, mely a beömlési csatornánál a (3) részre hat, kiegyenlítse. A (19) tér a (2) gőzbevezetőnyílással a (3) állórészben lévő (21) csatorna révén kapcsolatos, úgy, hogy a gőz a külső nyomás kiegyenlítésére ezen keresztülhatolhat. Ezen célból a (19) tér hatófölülete éppen oly nagy, mint a (2) beömlési nyílás fölülete. A jelen kiviteli módnál a (19) tér két részre van osztva, ezen részek a (3) rész középvonalától jobbra és balra vannak. Egy más, esetleg több üreget (22) jelez a (20) állórészben oly helyen, mely a (11) térnek felel meg. A (11) és (22) üregeket egymással a (20) állórészben lévő (23) csatorna köti össze, amelyen keresztül a (11) térből a (22) üregbe ömölhetik át a gőz. Ily módon világos, hogy a gőz a (22) térben éppen úgy változtatja feszültségét, mint a (11) térben, minél fogva a (3) részre ható, változó, sugárirányú külső nyomás egy ennek állandóan megfelelő, a (22) térben uralkodó belső nyomás révén kiegyenlítődik. A nyomásirány emellett állandó. Hogy azon külső nyomás is kiegyenlítődjék, amelyet a gőz a (10) vájatban okoz, még egy (24) üreget alkalmazunk, de most már, hogy a (10) vájat forgómozgását követhesse, a (3) forgórészben. Ezen két tért a (25) átvezető nyílás köti össze. A (4) forgórészre ható külső nyomás kiegyenlítésére a (26) állórész fölületén egész sor üreget alkalmazunk, amelyeket egymástól előnyösen átlíó irányban futó (70) bordák választanak el. Amint a dugattyú a (12) kiömlési nyílást elhagyja, a (4) rész nem áll többé külső nyomás alatt. Tovább forgás közben a dugajttyú a (10) vájaiton keresztül a pontozott vonalakkal jelölt (27) helyzetbe jut, amikor is a (10) vájat a (2) beömlési nyílást éppen összeköttetésbe hozza a (11) térrel úgy, hogy a gőií ebbe és pedig a (9) dugattyú mögé beomlik. Egyidejűleg azonban a (28, 29) furatokon keresztül a gőz a (26) állórész (30, 31) üregeibe kerül úgy, hogy ezekben egy, a külső sugárirányú nyomással ellenkező irányú és azt kiegyenlítő nyomás áll elő. Ily fajta kiegyenlítő üregek, amint azt a 2. ábra mutatja, a (26) állórészben a (4) forgórész mindkét oldalán vannak alkalmazva. A gőzzel teli egyes (30, 31) terekből alkotott ható nyomásfölület lényegileg egyenlő az egész külső, a (4) részre