49699. lajstromszámú szabadalom • Teleszkópszerű árbóc szikratelegráfiához és más célokra

berendezés két foganatosítási alakjával kapcsolatban, nevezetesen az 1 ábra az árbocnak és talapzatának nézete, az árboc legkisebb magasság esetére, a 2. ábra hasonló nézet az árboc legnagyobb magassága esetére; a 3. ábra az árboc talapzatának és a drótkötél előretoló berendezésének nézete; a 4. ábra az árboc talapzata alsó részének nézete; az 5. ábra a talapzat alsó és középső részének nézete; a 6. és 7. ábra a kötélmozgató berendezés részlete; a 8. ábra nagyobb léptékben a legkülső cső és a talapzat kapcsolásának módját mutatja; a 9. ábra ugyancsak nagyobb léptékben két egymásban mozgó cső kapcsolását tünteti föl és; a 10. ábra a részben kinyújtott árboc metszete. A 11—16. ábra a kinyújtó berendezés módosított foganatosítási alakját mutatja, nevezetesen; a 11. ábra a részben kinyújtott árboc metszete ; a 12. ábra a 11. ábrához tartozó oldalnézet ; a « 13. ábra metszet a 12. ábra A—B vonala szerint; a 14. ábra az összetolt árboc metszete, abban a pillanatban, melyben a legbelső cső kitolását megkezdjük; a 15. ábrán a legbelső cső kihúzva és a következő csővel kapcsolva látható, míg a 16. ábra az árbocot abban az állapotban tünteti föl, melyben a fogasrúd a második cső fölemelése céljából ismét le van eresztve. Mint az a rajzokból kitűnik, az árboc több egymásba tolt és egymásban eltolható (1) csőből áll, melyek végeiken gyűrűalakú (2) karimákkal vannak ellátva, ezek arra szolgálnak, hogy a cső eltolódásánál a következő csövet magával vigye (9. ábra). Egyszerű, a cső alsó végére forrasztott gyűrű helyett, mely bizonyos esetekben hátrányos lehet, esztergapadon előállított (3). karmantyúkat is alkalmazhatunk, melynek alsó és fölső végén (2) és (21

) gyűrűk vannak, mikor a karmantyút csakis alsó végén a (21

) gyűrű magasságában forrasztjuk az (1) csőhöz. Ekkor az (1) cső alsó végének anyaga a (2) gyűrű magasságában, tehát ott, hol működése közben igénybe van véve, változatlan marad. A (4) drótkötél a csövekben mozog és (5) végével (10. ábra) a legbelső csőbe be van erősítve. Mikor az árboc össze van húzva, a kötél laza tekercsben fekszik a talapzat domború (6) fenekén. A csövek megemelésére szolgáló berendezés (5., 6. és 7. ábra) egy vagy több (7) kötélvezető görgőből áll, melyeknek csavarvonalszerű hornyai vannak, hogy a kötél vezetését biztosítsák. Ezek a görgök a (8) és (81

) fogaskerekekkel egy darabból készülnek, mely fogaskerekek állandóan egymásba fogódzanak. Az egyik fogaskereket a (9) forgattyú és az erre ékelt csavar forgatja, úgy hogy a (7) görgők között futó kötél a forgattyú forgásirányának megfelelően emelkedő és sülyedő mozgást fog végezni. A talapzat három (10), (11) és (12) részből áll, melyek bajonettzárak segélyével^ kapcsolhatók egymással, a (10) és (11) rag szek a kényelmes megfoghatás és azálflm hatás céljából (13) fogantyúkkal vaqpK fölszerelve. A drótkötél a (10) részben foglalJHlyet, a (11) rész a kötélmozgató bereapzés. a (12) rész pedig a legkülső és jjKagyobb átmérőjű cső szerelésére szolgá®f Eme cső szerelése céliából ajKsövet a 8. ábra szerint (14) gyűrűhoronVal látjuk el, melybe két átlósan szembeáplló (15) retesz fogódzik, ezek a (15) sulii rugók hatása alatt állanak, a talapzaraBlső, hüvelyszerü végén mennek át és aém végükön előnyösen ékalakban ferdénJp vannak vágva. Szerelésnél a csJKt a talapzat hüvelyszerű (17) részébMKlugjuk, mikor a cső a (15) reteszeket IdHé tolják, míg a reteszek a (17) horonnjjF szembe nem kerülnek, ekkor a retesm: a (16) rugók hatása alatt becsappannsy^es a csövet a talapzatban rögzítik. LeSerelésnél csak a reteszeket