49579. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és berendezés fehérje anyagok kivonására növényekből
_ 4 -már majdDem semmi folyadék sincs, a (30, 2, 38, 42, 37) csapokat elzárjuk. A (25) vezeték helyett vagy evvel együtt az (54) vezetéket is használhatjuk. Az (a) elem tartalma ekkor még nincs teljesen kilúgozva, ezért abba az előbb leírt módon alkoholt vezetünk. Ezután az (al elemben jelentékenyen koncentrálódott fehérjeoldatot az (a2) elembe vezetjük át, az (a) elemből pedig a föntebb leírt módon az (al) elembe. Az (a) elemben lévő anyagot ekkor teljesen kilúgzottnak tekinthetjük, de az annyag állapotáról meg is győződhetünk, ha az (5) csap segélyével próbát veszünk és ebből a fehérjét sav segítségével kicsapjuk. Hogy az (a) elemben lévő tömeg által fölszívott alkoholt kiűzhessük, az (a) elemen az (53, 50, 24, 21) vezetők segélyével meleg levegőt vagy gőzt hajtunk át, miközben a többi csapot zárva tartjuk. Az alkohol- vagy alkoholvízgőzök ekkor az (f) tartályban lecsapódnak, hol a vákuum keletkezik. (Erre a célra a (b) tartályt nem használhatjuk, mert a víz kicsapná a fehérjeanyagokat, mi a csővezeték eltömődését vonhatná maga után.) Az (f) kazánban lecsapódott folyadékot kiürítjük, mielőtt új vákuumot létesítenénk, amennyiben a (71, 86) csapot zárjuk és a (79, 80) csapot nyitjuk. A hígított alkoholt az összegyűjtésére szolgáló tartályba vezetjük, melybe a centrifugákból vagy szűrősajtókból jövő híg alkoholt is vezetjük. Ezt az alkoholt azután desztillálással koncentráljuk és a munkamenetbe visszavezetjük. Ily módon majdnem az összes alkoholt visszanyerjük, mely a kilúgzandó anyagot átitatja és melyet egyszerű leszivatással visszanyerni nem lehet. Zárjuk az (53, 50, 24, 21) csapokat, ezután levesszük az (a) elem (1) födelét, a hengert kiürítjük, újból megtöltjük,behelyezzük és a födelet fölerősítjük. Ezután a kivonatoló elemben vákuumot létesítünk, mint azt előbb leírtuk. Az (a2) elemben elég koncentrált fehérjeoldat van. Ezt lebocsátjuk, amennyiben a (40, 39) csapokat és az (a2) elem (2) csapját nyitjuk, mikor a folyadék a (36, 33) csöveken a (b) edénybe folyik, honnan azt a (40, 71) csapok zárásával és a (69, 72, 73) csapok nyitásával a (d) tartályba vezetjük. A készülék ekkor normális üzemben van, vagyis az (a) elem friss, az (al) elem 2 /s és az (a2) Vs részben kilúgzott anyaggal van töltve. Ekkor a tiszta alkoholt az (al) elembe vezetjük, honnan az az (al) és végül az (a2) elembe jut. Mikor az (al) elem tartalma kimerült, azt kiürítjük, újból töltjük, vákuum alá helyezzük és így tovább. A munkafolyamat i mindig ugyanaz marad, bármekkora legyeit is a kivonatoló elemek száma. A (j) és (p) tornyok működéíi módját részletesebben ismertetni nem kell, azok bármely ismert rendszerrel is helyettesíthetők. Ha az alkohol az (m) tartályban lecsapódik, a (99) csövön meleg levegőt vagy gőzt hajtunk át és a lecsapódott folyadékot az (f) tartályból jövő hígított alkohollal együtt a gyönge alkoholt összegyűjtő és a rajzon nem ábrázolt tartályban fogjuk föl. Az (m) vákuumkazán nem szükséges föltétlenül, minthogy a vákuumot eme kazán nélkül is létesíthetjük, ha a (96) és (97) csapokat zárjuk és a (93) csapot nyitjuk. Minthogy azonban eme kazán űrtartalma nagy, a vákuum föntartását akkor is megengedi, mikor a szivattyú nem működik j folytonosan. Ebből a célból a (97, 93) csapok zárásával és a (96) csap nyitásával vákuumot létesítünk és mikor ezt (740 mm. kénesőoszlop) elértük, a (96) csapot zárjuk és a vákuumszivattyút megállítjuk. Ha a készülékben a nyomás emelkednek, csakis a (97) csapot kell nyitni. Ezután az (m) tartályt újból evakuálhatjuk és a leírt módon járhatunk el. Frissen töltött elem evakuálásánál célszerűbb, ha a vákuumot közvetlenül létesítjük, amennyiben az (m) tartályt kikapcsoljuk és a (93) csapot nyitjuk, az (m) tartály azonbau kényelmes segédeszköz arra, hogy közös levegő beszivárgását könynyen, a szivattyú működtetése nélkül lehessen kiegyenlíteni. Minthogy a két leírt működési mód egymástól független, azokat egyidejűleg is lehet alkalmazni. Annak következtében, hogy az alkoholgőzök a (g) kondenzátorban lecsapódnak, már magában véve is keletkezik bizonyos