49517. lajstromszámú szabadalom • Betűöntőgép

— 10 -vei eszközöljük, mely (lc) emeltyűkar fölső (ld) lyukába illesztett (109b) esap által a (109) tolóemeltyűkart fölfelé mozgatja és a (99) ívet a (108) esuklótag, (107) emeltyűkar (5. ábra), (105) tengely, (104) fogasív és (103) fogaskerék segélyével az óramutató irányában egy szakasszal elforgatja, miála (43) gyűrű (43c) görgője a (99) ív löketfölületeit követheti és a nagy (a, b, c)-t tartó betűodortárcsát abba a helyzetbe hozhatja, amelyben ez a tárcsa a hozzája tartozó kapcsolószerkezettel összeműködik. Az (la) tolóbillentyűnek az (le) ütközőcsapig való lefelé mozgása akképen van megszabva, hogy ez a mozgás épen elegendő, miszerint a használatba vett betűodortárcsák a kis (a, b, c)-ről a nagyra átállíttassanak. Hogy a betűodortárcsák egy másik csoportját vegyük használatba a (109b) csapot az (lc) emeltyűkar (ld) lyukából kihúzzuk és a (109) emeltyűkart a 18. ábrán föltüntetett helyzetből addig lemozgatjuk, míg a csap az (lc) kar lyukainak egy másikába csapódik. A (109) emeltyűnek ezen lefelé való mozgatása, mimellett a esap a következő mélyebben fekvő lyukba csapódik, épen elegendő, hogy a (99) ív löketföl ületeinek kettőjével tovább forgattassék és ezáltal egy másik betűodortárcsapár iktattassék be a munkahelyzetbe. Könnyen érthető, hogy a gép üzemében további időmegtakarítást érhetünk el, ha a mindenkor használatban lévő betüodortárcsát lesülyesztett vagy öntőhelyzetben hagyjuk, amikor egyazon betűödortárcsa segélyével több betű öntendő, mimellett a lesülyesztett tárcsát mindenkor csak a leütött billentyűnek megfelelő betűodorra kell beállítani, hogy az utóbbi az öntőhelyzetbe hozassék. Ennek eszközlésére az alábbiakban leírt két kiviteli alak alkalmas. E kiviteli alakok egyike a 29—34. ábrákban van föltüntetve, melyek oly berendezést mutatnak, melynél a használatban lévő betűodortárcsa kézzel tartatik alsó helyzetében. A másik kiviteli . alak a 35—41. ábrákban van föltüntetve és oly berendezésből áll, mely a betűodortár^ csát önműködően tartja alsó helyzetében. A 29—34. ábrákban föltüntetett kiviteli alaknál a (108) csuklóstag egy (110) emeltyűt köt össze a (99) ívet mozgató (107) emeltyűvel, hogy a különböző betűodortárcsák egyike használatban van, a (110) emeltyűt a (111) retesz rögzíti, mely a (110) emeltyűn van megerősítve és a (112) kilincsív (112) a bevágásainak egyikébe fekszik. A (112) kilincsív a billentyűdeszka köpenyén van megerősítve. A (48) fogasív (48a) karjával a hajlékony (114) csukló által a (113) emeltyűkar van összekötve, mely a használatban lévő betűodortárcsának alsó helyzetébe való lemozgatását határozza meg. A (113) emeltyűkart a (115) rúgó (29. ábra), rendesen fölső helyzetében tartja, mely helyzet a'használatban lévő betűodortárcsa alsó vagy öntözőhelyzetének felel meg. A (40) esúszóállványzatban két (40a) és (40b) ütközőcsap van megerősítve, melyek a (48) fogasív mozgását határolják úgy, hogy a részeknek alsó és fölső helyzete megfelelő. A (110) emeltyűkar rugalmas (110a) reteszszel (33. ábra) van ellátva, mely a (112). kilincsívnek belső szélén lévő bevágásokba kapaszkodik. E bevágások száma egyenlő a gépben elrendezett betűodortárcsák számával és a (110a) retesznek a (110) emeltyű fölfelé vagy lefelé mozgatása közben valóbecsapódásai a mozgatott betűodortárcsáknak megszámlálására szolgál. A fentebbi leírásból kitűnik, hogy az. esetben, ha a betűodortárcsák egyike alsó vagy öntőhelyzetében marad, akkor ez a tárcsa a billentyűrúd által mégis elforgatható, hogy a mindenkor leütött billentyűnek megfelelő betűodor az öntőforma elé beállíttassék. A most leírt kiviteli alaknál a betűodortárcsa kapcsolóberendezése a (113) és (110) kéziemeltyűk hatása alatt áll és ha ezek egy meghatározott betűodortárcsára, egyszer beállíttattak, akkor e tárcsa segélyével tetszésszerinti számú betűket önthetünk, míg a gép összes többi részei ésberendezései a billentyűleütés által a billentyűzetdeszkáról működtetnek. Hogy az egyik betűodortárcsáról a má-