49470. lajstromszámú szabadalom • Írógép

- 3 — (1. ábra) közös, függélyes síkban vannak elrendezve; a (9) ellentáonaszfölületj nyomató fölülete oly síkban fekszik, mely a tipusföletek síkjával párhuzamos. Hogy a támaszfölület lényegben függélyes vonalban csúszhasson, ha eltolt helyzeteibe mozgatjuk, valamint hogy állandóan a tipusfölületekhez párthuzamos síkban tartassék, az ellentámaszfölület eltolható kocsija számára a következőkben leírt javított vezetés van elrendezve. A (21) sin végeivel forgathatóan vannak összekötve a (40, 41) karok (1—3. ábra), melyek a (28, 30) csapok körül forognak. Ezen karok mindegyike egy-egy forgató hatóan ágyazott (42, 43) csapban csúszhatik; ezen utóbbi csapok a középső von|órúd oldalirányú (45) hosszabbításainak (44) szemeiben nyugszanak. A (40, 41) karok ellentétes végei a (46, 47) pontoknál megerősített, előrenyúló, lengő (48, 50) karokkal vannak összekötve, melyek a lengő (51) tengelyen vannak megerősítve. A lengő tengely a középső vonórúd (44) szemei mellett van ágyazva. A leírt berendezés működési módja a következő: Ha a (21) sin a (33) tengellyel összekötött (26, 27) rudak segítségével fölfelé vagy lefelé tolatik, az (51) tengelyen elrendezett (48, 50) karok a (40, 41) karokkal való kapcsolatuk folytán oly körívben lengetnek, melynek sugara a (40, 41) karoknak a csapok és az eltolható sinek között lévő részeihez oly viszonyban van, hogy a (21) sin (52) középpontja ugyanazon függélyes síkban fekszik, ha az átkapcsolási helyzetek egyikében van; a sugár állandóan azáltal változtatók meg, hogy a (40, 41) karok mindkét irányban csapjaikban elcsúszhatnak; ezek szerint tehát az ív, melyet a lengő (48, 50) karok leírnak és az ív, melyet a (40, 41) karok írnak le, egymáshoz képest úgy váltakoznak, hogy az eltolható sin majdnem matematikailag egyenes vonalban vagy függélyes síkban mozog, ha fölemeltetik vagy lesülyesztetik. A görbület, melyet az ellentámaszfölület az egyik forgási ponttól a másikhoz való kapcsolás alatt leír, oly jelentéktelen, hogy elhanyagolható. Azon mód, amely szerint a támaszfölületnek ,a tipusfölületekhez való párhuzamos mozgása történik, a 6., 7. és 8. ábrákon sémásan van föltüntetve. Az X—Y vonal, mely csak néhány ezredmilliméterrel tér el az egyenes vonaltól, a síkot jelzi, amelyben az eltolható sin mozog. A (C, U) és (L) pontok az eltolható sin rendes fölső és alsó helyzetét, (B) a lengő (51) tengely középpontját, (T) a csapot jelzi, amelyben a sineket tartó karok csúsznak, (A) az ívet, melyet a (48, 50) karok leírnak. Látni lehet tehát, hogy a gépállványon forgathatóan megerősített kocsi kiegyenlítő berendezéssel van ellátva, mely a három nyomtatási pontot, melyet az ellentámaszfölület rendesés eltolt helyzeteiben elfoglal, ugyanazon egyenes vonalba hozza. Az ellentámaszfölület kocsivezetékének 11. és 12. ábrákban föltüntetett foganatosítási alakjánál az eltolható sin, amelyen a kocsi ágyazva van és melyen a betükapcsolásnál mozog, (53)-mal van jelölve; a sin ép úgy, mint az előbb leírt foganatosítási alaknál, itt is az átkapcsoló szerkezettel (27) rudak útján van összekapcsolva. Az (54) karok az (53) sin mindegyik végével forgathatóan vannak összekötve; az ellentétes végeken az (54) karok (55) csapokban csúsznak, melyek a gépállványban forgathatóan vannak ágyazva. Az (54) karokkal az (56) karok vannak összekötve, melyek a gépállványban ágyazott lengő (57) tengelyre fejtik ki hatásukat. Ha ;az (53) sin lefelé vagy fölfelé eltolatik, az (56) karok az (54) karokat az (55) csapokban elcsúsztatják, mimellett a sin majdnem egyenes G—H vonalban mozog. A 13. és 14. ábrákban föltüntetett foganatosítási alaknál az (58) sin az átkapcsoló szerkezettel a (60) rudak útján van összekötve. A sin forgathatóan van a (61) karokkal összekötve és a (62) csapokon csúszik. A (61) karok a (63) forgási csapokkal a (64) karok útján vannak összekötve, melyek a lengő (65) tengelyen van-