49420. lajstromszámú szabadalom • Berendezés szénsavval telített italok készítésére és palackokba töltésére
zott (6) vörösrézhenger, melynek tömítve záró (7) födele elzárható, (8) töltönyilása és <9) manometere van és mely a fenéken alkalmazott (10) csap, illetve a födelén kiképezett, üreges (11) csap útján van az állvány (4) vagy (5) csapágyaiba ágyazva. A födélbe a (11) csap üregéhez csatlakozó (12) •cső van szerelve (l. 7. ábra), a herger belsejében pedig a henger palástfölületén áttört (13) keveröszárnyak vannak megerősítve. A (11) csap szabad végén a kétfuratú (14) csap van becsavarva. Eme csap (7. ábra) csap tokja a (12) csővel közlekedő (15) furattal, a szabad levegőbe vezető (16) furattal és az ezekre a furatokra merőlegesen álló (17) furattal ellátott töltőszájjal van fölszerelve, melynek alsó végén a töltendő palack szájnyílására fekvő (18) gumi tömítése, fölső végén pedig a (19) csavarmenete van, hogy a szénsavpalack csatlakozó tömlője a csaphoz kapcsolható legyen. A (20) csapforgó derékszög alakú (21) furata a csapforgó állásának megfelelően a <17) furatot vagy a (15) vagy a (16) furattal kapcsolja vagy az összes furatok között megszakítja a kapcsolatot. A (20) csapforgó a (22) süvegcsavarház megeresztése után a csaptokból kiemelhető. Az állvány (3) bakjában egy vezeték van kiképezve, melyben a szifonpalackok tartására és nyitására szolgáló, egy-egy (23, 24) lábítóra fekvő (25) és (26) sin, illetve a patentzáras palackot tartó és a (23) lábítóra fekvő (27) sin van vezetve. A (25) illetve (27) sin a (3) bak fala által képezett vezetőfölület és a (3) bak vezetőbordáin átdugott és esetleg ezekben rögzített (28) vezetőpeckek, a (26) sin pedig a (28) peckek és a vezetőbordák (29) vézetőpofái között van vezetve. A szifonpalackot tartó {2b) sinnek egy á (30) szifönpalack ágyazására szolgáló (31) kengyele, a (26) sinnek pedig a (31) kengyelben fekvő (30) szifonpalack elzárását működtető (32) karjával együtt működő (33) görgője van, míg á patentzáras palackot tartó és a (25) sin helyére szerelendő (27) sínnek egy, a (34) palackot alátámasztó (35) tányérja van. Az 5. és 6. ábrán látható, a golyósszelepes palack elhelyezésére szolgáló tartó egy (36) keretből áll, melynek fölső vége derékszög alatt kétszer le van hajlítva úgy, hogy a (36) keret a (22) süveg megereszt tése és a (20) csapforgó kivétele után a (14) csapra akasztható. A keret alsó végében a (37) kézikerékkel ellátott (38) csavar forgatható, melynek fölső végén a golyós szelepes (40) palackot viselő (39) tányér van fölerősítve. Ezek után a berendezés működési módja a következő: A (6) telítőhengert a (8) nyíláson át a (14) csap záró helyzetében vízzel teljesen megtöltjük, gazeuse készítésénél pedig a szükséges gyümölcsnedveket stb. is ezen a nyíláson adjuk be, azután a nyílást elzárjuk. A töltést a megrajzolt foganatosítási alaknál tölcséren át beöntéssel végezzük, de széusavmegtakarítás céljából a (8) nyílást visszacsapó szeleppel is fölszerelhetjük, mikor a töltést a nyílást alkotó csőcsonkhoz kapcsolódó tömlőn át nyomószivattyúval végezzük. Ekkor a töltésnél az előző töltésből a hengerben visszamaradt szénsav nem szállhat el. A (8) nyílás elzárása után a szénsavas palackkapcsoló tömlőjét a (14) csap (19) csavarmeneteire csavarjuk, a csapforgót a 7. ábrán látható állásába állítjuk és a szénsavat a (6) telítőhengerbe eresztjük, míg a manometer a kellő nyomást nem mutatja. Ekkor a (6) telítőhengert a csap forgó megfelelő átállításával elzárjuk, a (6) hengert a (41) forgattyú segélyével többször körülforgatj^. hogy a (13) szárnyak a szénsavat a v^el keverjék és a víz a szénsavat elnyeli/ Ha a nyomás ennek következtében tulsé°san csökken, az előbb leírt módon lijaW szénsavat vezethetünk a hengerbe. Atkor a manometer a kellő nyomást o^tja, a szénsavval telített ital kész, a szénsavat vezető tömlőt leszereljük és ^ töltéshez fogunk. Ha szifonpalackokat kell/ölteni, a (6) hengert a (4) csapágyakba iyazzuk (1. és 3. ábra), a (3) állványbaklA (25, 26) síneket szereljük be, a (30)Pal a ckot a (31) kengyelbe elhelyezzük ft> h <>gy kifolyató
