49221. lajstromszámú szabadalom • Berendezés fölaprítandó cukorrudak szétosztására

az egyik egy függélyes (8) lapátlemezből áll. melynek alsó széle az asztalok hajlásszögével egyenlő szög alatt van levágva. Ezen lemez a szíjak síkjára merőleges irá'jyban föl s alá és ide-oda járó mozgást végez. A másik szerkezet függélyes lemezek sorából áll, melyek az (5) szíjak között szabadon átnyúlnak és fölső szélükön a (2) asztalok síkjával párhuzamosan vannak levágva. A (9) lemezekből álló fésű emelkedő és sülyedő mozgást végez és midőn fölső helyzetében van (1. és 4. ábra), a (8) lapátlemez az (1) cukorrudakat a (9) fésűre vezeti, mely aztán lesülyedése alkalmával a cukorrudakat egymás után a szíjakra rakja le abban a mértékben, amint a lemezek rézsútos fölső élei a szíjak közötti hézagokból fokozatosan visszalépnek. A szíjak előre haladó mozgása következtében minden lerakott cukorrúd bizonyos távolságra vitetik tovább, mielőtt a következő cukorrúd a szíjakra feküdt volna úgy, hogy a cukorrudak eléggé eltávoznak egymáatól, hogy alsó szélük körül 90°-kal elforgathatok, illetve lefektethetők legyenek. Ezen lefektetést egyszerűen egy helytálló ütköző, pl. egy (10) kefe végzi, melyhez az egyes cukorrudak fölső élei ütköznek. A cukorrudaknak a szíjakhoz való tapadása elegendő az elbillenés előidézésére. A (8) és (9) szerkezeteket a (11) bütyöktengely működteti, melynek három (12, 13, 14) bütyke a (8) lapátlemeznek függélyes és vízszintes irányban, valamint a (9) fésűnek függélyes irányban való mozgatására szolgál. A (8) lapátlemez nyele a (15) tartó vízszintes karján csúszik, míg a tartó függélyes karja a helytálló (16) vezetékben mozog és a (17) csatlórúd útján a (12) bütyök által működtetett (18) emelővel van összekötve. A (8) lapát nyele maga a (19) csatlórúd útján a (20) karral van összekötve, melynek (21) tengelyét a (13) bütyök egy (22) emelő, (23) csatlórúd és (24) kar segélyével lengeti. A (14) bütyök viszont a (9) fésűt, melynek nyele a helytálló (25) vezetékben csúszik, a (26) emelő és (27) csatlórúd segélyével mozgatja. A gép oly kapcsoló szerkezettel van ellátva, mely a (11) tengelyt a lazán reáillesztett (28) hajtókerékkel egy fordulat tartamára összekapcsolja és a fordulat befejeztével ismét kikapcsolja. E célra egy kapcsoló szerkezet használható, mely ismert módon a tengelynek egy hosszhornyában fekvő (29) lengő ékből áll. Ezen éket egy rúgó a (28) kerék agyának egy bevágásába nyomja s ezáltal a kereket a tengellyel összekapcsolja, míg a kikapcsolás egy (30) ütköző segélyével történik, mely az ékkel szilárdan összekötött ujj vagy kar pályájába vezetve, az éket elforgatja és a kerék agyából visszahúzza. A be- és kikapcsolás könnyen önműködővé tehető a következő módon: A (30) ütközőt tartó (31) kar egy (32) tengelyre van erősítve, melynek (33) karjához ;i cukorrudakkal megrakott és a (3, 4) vezetékekre helyezett (2) asztal ütközik. A (11) tengelyre még egy negyedik (34) bütyök is van erősítve, mely a (35) emelők és (36) csatlórudak segélyével a (3, 4) vezetékekben csúszó (37) szánt ide-oda mozgatja. A (37) szán úgy van elrendezve, hogy a (2) asztalt a 2. ábrán látható I helyzetben megfogja és a II helyzetbe vezeti vissza. Ennek folytán, ha az I helyre egy megrakott asztalt teszünk, akkor ennek széle a (33) kart visszanyomja és a (30) ütköző a kapcsoló éket szabaddá teszi úgy, hogy a (11) tengely rögtön összekapcsolódik a (28) hajtókerékkel és forgásba jön, minek következtében a (12, 13) bütykök a (8) lapátlemezt mozgásba hozzák, a (14) bütyök pedig a (9) fésűt lesülyeszti és fölemeli, míg a (34) bütyök a (37) szánt úgy mozdítja el, hogy a szán a kiürített asztalt az I helyzetből a II helyzetbe vezeti vissza. Ekkor a (33) kar fölszabadul és a (30) ütköző, egy rúgó vagy ellensúly hatása alatt a kikapcsoló ujj pályájába tér vissza úgy, hogy a (11) tengely a fordulat befejezése után magától megáll. A fönti berendezés ezért előnyös, mert a megrakott (2) asztalok I fölvételi helye önműködően szabaddá válik és így a gépet tápláló munkásnak nincs más dolga, mint hogy a megrakott asztalt az I helyre tegye