49038. lajstromszámú szabadalom • Önműködő egyensúlyozó készülék repülőgépek számára

mozdul és a (32) szigetelő sávot a (33) kontaktcsúcs felé viszi és ha azt elérte, a szervomotor megszűnik működni. Az egyensúlyozó erőket előidéző szerkezet tehát előbb áll meg, mintsem, hogy a röpülőgép visszatért volna eredeti helyzetébe; az •egyensúlyozás tehát aperiodikus. A (42) kar eltolásakor a (43, 44) rúgók {5. ábra) egyikének ellenállását is le kellett győzni; ez utóbbi most törekszik a (42) kart visszahozni eredeti helyzetébe. A (47) kar a (45) fölület megállásakor szintén megáll és rögzítettik (pl. önzárás által). A ka- j tarakt tehát mindaddig engedni fog, míg a j <42) kar eredeti helyzetébe visszatér, mert a rúgóhatás csak ekkor szűnik meg. A (42) karnak ezen visszafelé mozgása következtében a (32) szigetelő sáv is elmozdul a {30) és (31) kontaktfölületekkel együtt, vagyis visszafelé egyensúlyozási művelet következik be, oly célból, hogy az egyensúlyi helyzet a röpülőgép esetleg elvándorolt súlypontja dacára újból a kezdeti legyen, mert a (43, 44) rúgók csak ekkor szűnnek meg mozogni. A dugattyúnak a katarakthengerben való elmozdúlása lehetővé tette a (49) és (52) J rúdak csuklóinak szükséges mértékű közeledését, vagy távolodását. A katarakt helyett mechanikai úton is lehet ezen csúklótávolságot a célnak megfelelően önműködően változtathatóvá tenni. Változtatható pl. a (45) fölület kilengése -a visszavezetési út közötti áttételi viszony is, stb; lényeges csak az, hogy aperiodikussá tétetik az egyensúlyozási folyamat -és hogy egy megkívánt középhelyzet állandóan fenntartassák a súlypont maradandó eltolásánál is. A (30, 31) kontaktfölületek és (32) szigetelő sáv önkényes elmozdításával a legegyszerűbb módon befolyásolható a gép helyzete a térben. Ha pl. a (40) fogantyú és •ezzel a (26) kúpkerék egyik irányban elfordíttatik, úgy a (28) kúpkerék ugyanily szögáréi ellenkező irányban fordul el. Ha a (28) kúpkerék és vele a (20, 31) kontaktfölüle-. tek 10°-kal előre lefelé billenttettek, úgy a röpülőgép normál helyzete az előbbihez ké-1 pest 10°-kal elől fölfelé emelkedik. A fölhajtó erő nagyobbodik és a pálya emelkedő lesz; ez a helyzet most mint normális középhelyzet fog fönntartatni teljesen önműködően mindaddig míg újabb Önkényes beavatkozás nem történik. A keresztirányú egyensúlyozást az előbbivel analóg készülék végezheti, mit rajzban nem is tüntettünk föl. Hogy a gép kanyarodhasson a keresztirányú egyensúlyozást vezérlő, (30) és (31) kontaktusoknak megfelelő kontaktusok el-i mozgattatnak az előbbihez analóg módon j olyképen, hogy a kanyarodás által megkívánt dülés bekövétkezhessék. Ez esetben egy a (26) kúpkeréknek megfelelő kerék kényszerkapcsolás folytán a kanyarodást előidéző kormánylapáttal együtt mozgattatik úgy, hogy ezen keréknek szükséges helyzete, mely gyakorlatilag megállapítható, mindenkor bekövetkezhessék. Kanyarodásnál az inga áramköre kikapcsolható. Lehet a hossz- és keresztirányú egyensúlyozást befolyásoló kontaktfölületeket egyetlen közös kézikerékkel, vagy hasonlóval is mozgatni. A relais-k példaképpen! foganatosítási alakja a 6. ábrában látható. A mótor által forgásban tartott (53) tengelyen fölékelt (54) excenter az (55) kart az (56) csap körül foljton lengeti. E karon van az (57) csap körül forgatható kétkarú (58) emelő ágyazva, melyet az (59) rúgó a teljes vonallal rajzolt helyzetben törekszik tartani. A (35) relaismágnes az (55) karon van megerősítve. Ha a relaismágnes tekercseit áram járja át, az (58) kétkarú emelő a szakadozva rajzolt helyzetbe jut és az (55) kar lengése folytán megemeli a (60) hidraulikus vagy pneumatikus szervomotor (61) szeleprúdját, minek folytán a szervomotor működésbe lép. Ha a (35) mágnes árammentes az (58) kar elkerüli a (61) szeleprúdat és így a szervomotor nem működik. Egy másik példaképpeni foganatosítási alak a 7. ábrán látható. Aszerint, hogy a (35) vagy a (36) relaismágnes van gerjesztve a folyton lengetett (62) karon lévő (68,64) kilincsek közül egyik vagy másik kapcso-