49038. lajstromszámú szabadalom • Önműködő egyensúlyozó készülék repülőgépek számára

lódik a (65) kilincskerékkel és azt egyik vagy másik irányban forgatja. A kilincs­kerék (66) tengelye csavar- és forgásában -meggátolt anya vagy csavar- es csavar­kerékhajtással, vonórudak, lánc- vagy kötél­dob stb. útján mozgathatja az egyensúlyozó szerkezeteket. A röpülőgépnek a levegőhöz viszonyított hátrafelé haladását megakadályozandó, egy szélnyomásmérő a gépet önműködően oly helyzetbe hozza, hogy az egy kisesésű lejtőn előre haladjon (vol pláné). Ez tör­ténhetik pl. úgy, hogy a szélnyomásmérő -egy minimális relatív sebességnél áram­kört zár; az ezen áramkörbe iktatott se­gédmotor a hosszirányú egyensúlyozást befolyásoló (30) és (31) kontaktusokat a vol Iplané-nak megfelelően beállítja. Egy másik megoldási mód a 8. ábrán látható. A (67) fogas-szektor elmozdításával a hosszirányi egyensúlyozást befolyásoló szerkezet (26) fogaskereke állíttatik el. E szektort a (68) emelő nyúlványát képező {69) kilincs rögzítheti. A (68) emelő fölső végén a szél nyomásának kitett (70) fölü­.let van megerősísve. A (68) emelőt egy (71) rúgó a menetirányban előre húzza. Ha tehát a szélnyomás elég nagy, képes legyőzni a (71) rúgó hatását és a (69) kilincs a (67) fogasszektor beállított helyzetében rögzíti. Ha azonban a relatív sebesség, tehát a szél­nyomás csökken, a (71) rúgó hatása ér­vénybe lép, vagyis a (69) kilincs kiemelke­dik a (67) fogasszektor fogai közül. Ez esetben a (67) fogasszektor beáll abba a helyzetbe, melybe a (72, 73) rugók igye­keznek hozni; e helyzetben a (67) szektor­ral mozgatott fogaskerék, mely az 1. ábrán föltüntetett (26) fogaskeréknek felel meg, ezen kis esésű lejtőn való röpülésre van beállítva. Igen fontos lévén a lengő csapágyak és a szervomotor hajtótengelyek folytonos üzemben tartása ezért az elrendezés olyan, hogy a röpülőgép motorikus részének mű­ködése közben a mozgatás erről történik egy oldható tengelykötés alkalmazásával. A röpülőgép hajtására szolgáló berendezés­től teljesen független segédmotor (pl. ex­plóziós mótor) is alkalmaztatik, mely az előbbinek üzemzavara esetén önműködően vagy kézzel üzembe hozatik. Egy másik példaképpeni kiviteli mód a következő: a röpülőgépet hajtó mótor vagy motorok ki­puffogó gázai elegendő mennyiségű vizet tartanak magas temperaturán és nyomáson egy kazánban, mely lehet kettős karú ki­puffogó cső is úgy, hogy az indulástól el­tekintve állandóan magas nyomású gőz áll rendelkezésre. Ennek elenőrzésére mano­meter alkalmaztatik. A gőztérrel egy, a föntjelzett szabályozási munkák elvégzésére alkalmas gőzgép áll kapcsolatban. A hajtó­szerkezet egy alkalmas fogórésze centrifu­gálregulátorral van ellátva, amely egy bi­zonyos fordulatszámnál a gőzgép gőz bebo­csátó szerkezetének nyílásával ezt üzembe hozza. A gőzgép tehát jár a hajtószerkezet megálása esetén; a fölhevített vízmennyi­ség bizonyos ideig mint melegvíz-akkumu­lator működik. Legvégső esetben ezen moz­gások emberi erővel, pl. pedálok hajtásával érhetők el. Az összes elektromos kontaktusrészek ellenálló fémből (pl. arany, platina, platin­iridium stb.) valók és célszerűen por-, víz-és olajmentesen vannak burkolva. Csúszó­kontaktusok helyett gördülőkontaktusok is alkalmazhatók. I ! SZABADALMI IGÉNYEK. 1. Önműködő egyensúlyozó berendezés rö­pülőgépek, főleg aeroplanok számára, jellemezve a röpülőgép megzavart egyen­súlyi helyzetének visszaállítására szol­gáló egy vagy több könnyen forogha­tóan ágyazott, lehetőleg nagy tehetet­lenségi nyomatékkal biró tömeg és a röpülőgép relatív elmozgása folytán mű­ködésbe hozott ellensúlyozó nyomatékok által, melyek segítségével az említett tömegre való visszahatás nélküli, ape­riodikus egyensúlyozás válik lehetővé. 2. Az 1. pontban védett berendezés fogana­tosítási alakja, jellemezve azáltal, hogy a hossz- és keresztirányú egyensúlyo­zásra szolgáló két különálló berendezés

Next

/
Oldalképek
Tartalom