48744. lajstromszámú szabadalom • Újítások sodronykötélpályákon

— 2 -kitérítését okozza, minek következtében a kocsi a hordkötélen ferdén fut és így nem­csak leeséssel fenyeget, hanem az állomá­sokon való befutásnál is sok kellemetlen­séget okoz. A jelen találmány tárgya már most oly újítások, melyek az előzőkben fölsorolt hát­rányokat beszüntetik. A mellékelt rajzokban a találmánybeli újítások több foganatosítási alakban vannak föltüntetve. 1. ábra a uodronykötélpálya egy részé­nek vázlatos rajza. A 2. ábra a befogó szerkezetnek oldalnézete és részben metszete. A 3. ábra ennek fölülnézete és részben met­szete. A 4. ábra végnézete. Az 5. és 6. ábrák a befogó szerkezet egy másik foganatosítási alakjának két egymásra merőleges metszeteit láttatják. A 7. és 8. ábrák részletrajzok. A 9., 10. és 11. ábrák egy harmadik foga­natosítási alaknak metszetét, fölül- és oldal­nézetét tüntetik föl. A 12. ábra a sodronykötélpálya állomásá­nak vázlatos rajza. A 13. és 14. ábrák szálfa szállítására szol­gáló sodronykötélpályának oldal- és vég­nézetét tüntetik föl. A 15. ábra hasábfa szállítására szolgáló sod­ronykötélpályának oldalnézete. A 16. és 17. ábrák ugyanennek végnézetei a hasábfa fölvételére szolgáló keretnek nor­mális és buktatott helyzeténél. A (j) befogó szerkezet (1. ábra), mely a pálya emelkedésének megfelelően áll be, az (1) kötelet (2. ábra) közrefogó (b, bl) pofák­kal bír, melyek közül a (b) pofa a (c) önt­vényben szilárdan van megerősítve. Ez utóbbi a függesztő kengyellel szilárdan összekötött (d) tokban forgatható és egy központos furattal bír, melybe az (a) csap van beillesztve; ha az (a) csapot az ábra síkjában jobbra húzzuk, akkor annak (al) feje, mely a (c) öntvény furatának egy foká­hoz fekszik, a (c) öntvényt az (e) rúgó ha­tása ellenében magával meneszti, azaz a (d) tokba jobban behúzza és így a (b) pofát az (1) kötélhez szorítja. Ha ellenben az előbb meghúzott (a) csapot szabadon bocsátjuk, akkor az (e) rúgó az összes részeket az előbbi helyzetbe nyomja vissza, vagyis a (b) pofát az (1) kötéltől eltávolítja. Az (a) csapnak ezen működtetésére; fogantyú gya­nánt is' szolgáló (i) nehezékkel (3. ábra) el­látott (h) kar szolgál, melynek (g) agya az egyik oldalon az (a) csapra szerelt (k) csa­varanyákhoz fekszik, a másik oldalon ellen­ben az (f) bütyökkel bír, mely a (d) tokra szerelt vagy ezzel egy darabban készített (fl) bütyökkel akként működik együtt, hogy az (a) csap a (h) karnak az egyik vagy másik irányban való elforgatása szerint jobbra huzatik, illetőleg visszabocsáttatik. Az (a) csap meghúzásának és ezzel a (b) pofa nyomásának mérve a (k) csavaranyák beállításával szabályozható, amikor is ezen nyomás — az eddigi szerkezetektől elté­rően — a kötélen átmenő síkban fekvő és ezen síkban működő csap segélyével esz­közöltetik. miáltal a bevezetésben említett hátrány megszűnik. A találmány szerint továbbá az elrende­zés akként van foganatosítva, hogy a (b, bl) pofák által az (1) kötélre (2. ábra) gyakorolt nyomás a pálya lejtős részeiben a lejtő meredekségének arányában önműködően fokozódik. Ezen célból a (bl) pofa az (m) csap segélyével az (a) csapnak egy centrális furatában forgathatóan van ágyazva és végein az (x) toldatokkal (3. ábra) van el­látva, melyek a (d) toknak (n) kerületihor­nyával (2. ábra) kapcsolódnak, a mikor is az ezen hornyot szegélyező (p) gyűrűben két, diametrálisan szemben fekvő (c) meg­szakítás (4. ábra) van kiképezve, hogy a (bl) pofának (x) toldatait (3. ábra) az (n) horonyba (2. ábra bevezethessük. A (d) tok­nak (q) pereme (2. ábra) lejtősen és akként van kiképezve, hogy ezen lejtőnek legmé­lyebb pontja a (d) tokon átmenő vízszintes középsíkban fekszik. Minthogy már most a (bl) pofának az (m) csap felé fordított fölü­lete a (q) peremen vezetődik, a (bl) pofa, a pálya lejtős részeiben az (1) kötél által eszközölt elforgatásnál, a (q) perem lejtő-

Next

/
Oldalképek
Tartalom