48581. lajstromszámú szabadalom • Két tárgylencsével és egy szemlencsével bíró alapvonal távolságmérő

- 4 -egymás mellett vannak elrendezve. A tá­volságmérő részei ennél a példánál is ugyanoly módon vannak jelölve, mint a 2. ábrában. Az elrendezés hatása abban kü­lönbözik a 2. ábrabeli 'elrendezés hatásá­tól, hogy ebben az esetben a kép választó­vonal a műszer képsíkját metszi és ennek folytán csak a képsíkot metsző részben, éles, mig a két oldal felé elmosódott. A prizmaelrendezéseknék föntleírt kivi­teli alakjainál föltételeztük, hogy a két tárgylencse mindegyikétől jövő sugarak egy-egy, tetőéllel biró prizma által vezet­tetnek a szemlencseprizmához. Ha az elren­dezés a most említett módon történik, akkor oly távolságmérőt kapunk, melynél az elválasztóvonal által egymástól elválasztott képek a távolságmérővel megfigyelt tárgy teljes képévé egészítik ki egymást. A fÖl­tüntetett kiviteli alakok tehát, úgynevezett egybevágó távolságmérőket képeznek. Azonban mi sem gátolja, hogy a távol­ságmérőt az új szemlencseprizma alkalma^ zása mellett invert-távolságmérő gyanánt képezzük ki, mely esetben a szemlencse­prizma előtt csak egy tetőéllel biró priz­mát és egy egyszerű reflektort, illetve egy egyetlen visszaverőfölülettel biró prizmát kell elrendezni. Ez a kiviteli alak, az 5. ábrabeli prizmaelrendezést alapul véve, a 6. ábrán van föltüntetve, melyen a szemlencse­prizma előtt elhelyezett, tető éllel biró priz­mát (18) és a másik lényegében derékszögű háromszögű prizmát (19) jelöli. A többi részek ismét ugyanúgy vannak jelölve, mint a 2—5. ábrákon. ' A 7—9. ábrákban föltüntetett kiviteli alaknál a szemleneseprizma épúgy, mint a 2—6. ábrabeli elrendezéseknél egy rombo­éderprizmából áll, mellyel egy egyenszárú háromszögű prizma van összekittelve. Az elválasztó vonalat ebben az esetben is egy fezüstbevonat határolóvonala képezi, mely bevonat a szemlencseprizma két 3leme kö­pött a kittfölületben van elrendezve. Ennél a- példánál a romboéderszemlencseprizma az 1—6. ábra szerinti elrendezésekhez vi­szonyítva az alapvonalhoz képest 90°-kal el van forgatva. Ennek az elforgatásnak az elválasztóvonal helyzetére, a műszerképsík­hoz képest, kifejtett hatását a sugár járatba beiktatott prizmák kiegyenlítik. Hogy emel­lett a műszerrel a képet egyenesen lássuk, azt azáltal biztosítjuk, hogy a föntleírt ki­viteli alakoknál alkalmazott szemlencse he­lyett egy szögszemlencsét rendezünk el. A berendezés részleteiben a következőd (1) és (2) a két tárgylencsét és (3) a. szemlencsét jelöli. A műszernek ebben az esetben az (1, 2) tárgylencsékhez konak­sziális alapvonala (4)-el van jelölve. A szem­lencseprizmát összetevő két prizma úgy,, mint a 2—6. ábrabeli alakoknál (9) és (10) jelöléssel van ellátva. (11) a (9, 10) priz­mák között lévő ezüstözött fölületet és (12) ennek határolóélét jelöli, mely a képben elválasztóvonal gyanánt jelenik meg. A szemlencseprizma előtt az alapvonal irányá­ban az egyik oldalon két (21, 22) prizma, van elhelyezve, melyek közül a (21) prizma, a (23) tetőfölület, továbbá a (24) tetőéi és a visszaverő (25) fölüiet segélyével arra szolgál, hogy az (1) tárgylencsétől jövő su­garakat a szemlencsébe vezesse. A (22) prizma magasabb, mint a (21) prizma és arra szolgál, hogy a (2) tárgylencsétől jövő­sugarakat egyrészt oldalirányban eltolja és egyidejűleg a magassági irányban oly mó­don tolja el, hogy ez a sugárnyaláb a (21) prizma fölött a szemlencseprizmába léphet. A (22) prizmának a most említett működést létesítő működőfölületei, két, a (2) tárgy­lencsétől jövő sugárnyaláb részére egymás­hoz párhuzamosan elhelyezett (26, 27) át­bocsátófölületből és a (29) tetőéllel biró (28) tetőfölületbol, valamint egy a (29) tetőélhez párhuzamosan fekvő további (30) vissza­verőfölületből áll. A szemlencseprizmának a (21, 22) prizmáktól elfordított oldalán egy egyenszárú derékszögű (31) prizma van el­helyezve, mely a sugarakat a (3) szemlen­csén át kilépni engedi. Ez a (31) prizma­egy úgynevezett szögszemlencse egy részét képezi. A tengelysugarak járata az ábrákon föl van tüntetve. Ez a szerkezet épúgy, mint az 1 —5. ábrabeli ezerkezetek, egybe­vágó telemétert ad, mért a két tárgylencsé-

Next

/
Oldalképek
Tartalom