48581. lajstromszámú szabadalom • Két tárgylencsével és egy szemlencsével bíró alapvonal távolságmérő

tői jövő sugarak egy-egy tetőéllel biró priz- ] m in át vezettetnek a szemlencséhez. 1 A különböző részeknek műszerré való egyesítése a 10. ábrán látható. Az elválasztó vonal által egymástól elválasztott képek beállítása ebben az esetben ismert módon az eltolható (20) ék segélyével történik. A 10. ábrán föltüntetett prizmaelrendezés megegyezik a 4. ábrán rajzolt prizmaelrendezéssel. SZABADALMI IGÉNYEK. 1. Alapvonaltávolságmérő két tárgylencsével egy szemlencsével és egy a képeket egyesítő okulárprismarendszerrel, mely oly reflektorfölületekkel bír, melyek az objektívektől jövő sugarakat az okulátortengely irányába terelik, jellemezve azáltal, hogy a képeket egyesítő szemlencseprizma két egymáshoz lényegében párhuzamos fölületekből álló, egymást szög alatt, azaz nem derékszög alatt metsző folületpárral bír, melyek közül az egyik pár fölületei az egyik tárgylencsétől jövő és egyik képfölületet •előállító sugarakat készeres visszaverődés után a szemlencse íelé bocsátják, míg a másik párnak fölületei a másik tárgylencsétől jövő sugarakat visszaverődés nélkül lényegében egyenes vonalban engedik átlépni és az előbb említett sugarakkal egyazon irányban szintén a szemlencséhez bocsátják, mimellett az egyik visszaverőfölület határa a képfelek elválasztó vonalát állítja elő. % Az 1. igénypont szerinti alapvonaltávoiságmérő kiviteli alakja, jellemezve azáltal, hogy a szemlencseprizma olymódon van elhelyezve, hogy párhuzamos prizmafölületeinek az a párja, amelyen sugarak visszaverődés nélkül lényegében megtöretlenül mennek át, a műszer alapvonalához körülbelül párhuzamosan van elrendezve. 3. Az 1. igénypont szerinti alap vonaltávolságmérő kiviteli alakja, jellemezve azáltal, hogy a szemlencseprizma olymódon van elrendezve, hogy párhuzamos prizmafölületeinek az a párja, amelyen a sugarak visszaverődés nélkül lényegében megtöretlenül mennek át a műszer alapvonalára körülbelül merőleges és egyidejűleg a szemlencsét egy szögszemleucse képezi. 4. Az 1. igénypont szerinti alap vonaltávolságmérő kiviteli alakja, jellemezve azáltal, hogy a képeket egyesítő szémlencseprizma oly romboéderprizmából áll, melynek visszaverőfölületei az alapvonallal egyazon irányban futó két fölületet akképen metszik, hogy az egyik tárgylencsétől jövő sugarak az utóbb említett fölületeken, ezeknek a visszaverő fölületekkel való metszési élei között, lényegében megtöretlenül haladnak át és hogy az egyik visszaverőfölületpárnak a szemlencsétől elfordított fölületével való metszési éle a szemlencse nézőmezejében fekszik és a két képfél között az elválasztóvonalat adja. 5. Az 1. igénypont szerinti alapvonaltávolságmérő kiviteli alakja, jellemezve azáltal, hogy távolságmérőnek a képeket egyesítőszemlencseprizmája egy romboéderprizmából s egy annak a műszer alapvonalához ferdén álló fölületéhez fekvő, esetleg ezzel a fölülettel összekittelt prizmából áll, melynek a szemlencsétől elfordított fölülete lényegében egyazon irányban fut, mint a romboéderprizma hátsó fölülete, mimellett a szemlencseprizmát képező két prizma érintkezőfölülete a képsíkot metszi és részben tükörbevonattal van ellátva és a tükörbevonat határa a két képfél elválasztóvonalát adja. 6. Az 1. igénypont szerinti alapvonal távolságmérő kiviteli alakja, jellemezve azáltal, hogy az okulárprizmarendszerben a prizmatest előtt, mely két lényegében párhuzamos fölületpárból áll, két egymást keresztező reflektorprizma van elhelyezve, melyek közül mindkettő vagy az egyik tetőfölület gyanánt van kiképezve és melyek mindegyik egy-egy tárgylencsétől jövő sugarakat vezet, a szemlencseprizmához. 7. A 6. igénypont szerinti alap vonal távol-