48581. lajstromszámú szabadalom • Két tárgylencsével és egy szemlencsével bíró alapvonal távolságmérő

— 3 — fölső lejtősfölületére esnek, erről az alsó lejtősfölületre visszaveretnek és az utóbbiról a prizmából kivezettetnek úgy, hogy a szemlencseesőbe az (1) tárgylencsétől kiin•duló sugarakkal párhuzamosan lépnek be. Az egyes tárgylencséktől kiinduló sugarak .a prizmarendszeren való áthaladás után •csak egy-egy képfelet állítanak elő, melyet a (B) szemlencsén át szemlélhetünk, mirneliett a két képfél a romboéderprizma (8) élében egymáshoz illeszkedik. A romboéderprizma akkópen van elrendezve, hogy (8) éle a műszer egy képsíkjában fekszik úgy, liogy ez az él, illetve a képválaBztóvonal egész terjedelmében élesen jelenik meg. A távolságmérőnek a 2. ábrán föltüntetett kiviteli alakjánál (1, 2) ismét a tárgylencséket, (3) a szemlencsét és (4) az alapvonalat jelöli. Ebben az esetben a szemlencse a (9) romboéderprizmából és egy lényegében derékszögű háromszögű (10) prizmából van összeállítva, melynek egyik csiszolt befogófölülete lényegében ugyanazon irányban fekszik, mint a romboéderprizmának a szemlencsétől elfordított fölülete. A két prizma közötti érintkezőfölületet készben a (11) tükörbevonat képezi, melynek (12) határoló vonala a nézőtérben megjelenő két képrész elválasztóvonalát adja. A szemlencse elé ebben az esetben is két lényegében derékszögű, tetőélekkel biró (13, 14) prizma van ágyazva, melyek befogófölületei lényegében merőlegesek az alapvonalra. Az 1. és 2. ábra szerinti elrendezésnél •a műszer tárgylencséinek, illetve belépési pupilláinak különböző magasságokban kell fekiidniök, ami a szemlencsébe a két tárgylencse felől belépő tengelysugárszakaszoknak a szemlencse alakja által létesített magasságeltolódásával áll összefüggésben. Hogy a műszernek ebből adódó kényelmetlen kezelését, illetve az alapvonalcső átmérőjének növelését elkerüljük, különböző eszközöket alkalmazhatunk. Ezen eszközök egyike a 3. ábrán van föltüntetve. Énnél az elrendezésnél a (15) romboéder.prizmának a két (13, 14) prizma egyike előtt való elrendezése által a műszerbe az (1) tárgylencse fölül belépő sugarak, ismert módon párhuzamosan eitolatnak. A 3. ábrán föltüntetett elrendezés egyébként semmiben sem különbözik a 2. ábra szerinti elrendezéstől. A szemlencseprizmába belépő tengelysugárszakaszok közötti magasságeltolódásnak egy külön előtétprizma által való kiegyenlítése helyett ugyanezt a célt a tetőéllel biró (13. 14) előtétprizmák különleges kiképzése által is elérhetjük, amennyiben azt a körülményt hasznosítjuk, hogy a véglegesen létrejött képben az egyes tárgylencséktől kiinduló sugaraknak csak körülbelül fele érvényesül. Ennekfolytán a szemlencseprizma elé helyezett, tetőéllel biró prizmák magasságát korlátozhatjuk úgy, hogy e prizmák már nem képesek a tárgylencsétől kiinduló egész kerek sugárnyalábokat átbocsátani, hanem csak e sugárnyaláboknak körülbelül felét vagy ennél valamivel többet. Ezáltal a két, tetőéllel biró prizma tetőéleit egymáshoz közelítjük, ellentétben azzal az elrendezéssel, melynél a prizmák az egész kerek sugárnyalábot átbocsátják. A tetőélek közeledésének, a tárgy leneseközéppontnak egy közös tengelyhez, illetve az alapvonalhoz kétszeres értékkel való közelítése felel meg. A korlátolt vastagságú, tetőéllel biró prizmákkal foganatosított elrendezés a 4. ábrán van föltüntetve. Ezen ábrán a tetőéliel biró prizmákat (16, 17) jelöli míg a többi részek, melyek a 2. ábrához képest változatlanul maradtak, ugyanazzal a számmal vannak megjelölve, mint a 2. ábrán. A szemlencseprizmán áthaladó -tengelysugárszakaszok járata ennél a példánál is ugyanoly módon van jelölve, mint föntebb. Mint látható a tárgylencsék elrendezése az alapvonalhoz képest ennél az elrendezésnél is központos lehet Az 5. ábra a 2—4. ábrákban föltüntetett összekittelt szemlencseprizmát az említett ábrákhoz képest 90°-kal elforgatott helyzetben mutatja, mely helyzetnek egyidejűleg a két, tetöéllel biró előtétprizmának oly elrendezése felel meg, mely szerint azok az egymás fölött való elhelyezés helyett