48581. lajstromszámú szabadalom • Két tárgylencsével és egy szemlencsével bíró alapvonal távolságmérő

fekszik és igen élesen jelenik meg. Ez a jelenség annál a kivitelnél jelent különös előnyt, amelyiknél az elválasztóvonalat egy tükörbevonat határa képezi. A mellékelt rajzokon a találmány értelmében szerkesztett szemlencseprizmák több., kiviteli alakja van föltüntetve, mimellett az alapvonaltávolságmérőnek, mint egésznek berendezése, az ábrák egy részén csak vázlatosan van jelölve, mert ez a berendezés ismeretes. Az 1. ábra oly távolságmérő távlati képe, mely egyszerű romboéder - szemlencseprizmával van ellátva. A 2. ábra oly távolságmérőt mutat, melynél a szemlencseprizma egy romboéderprizmából és egy ezzel Összekittelt derékszögű háromszögű prizmából áll. A 3. ábra a 2. ábrán föltüntetett szemlencseprizmát oly elébe helyezett prizmaberendezéssel kapcsolatban tünteti föl, mely az egyazon magasságban fekvő belépési pupilláktól jövő sugarakat a szemlencseprizmához vezeti. A 4. ábra a 2. ábrán föltüntetett szemlencseprizmát az elébe helyezett prizmák eltérő elrendezésével mutatja, hogy a műszer belépési pupilláitól a szemlencseprizmához vezető sugárjárat eltereltessék. Az 5. ábra oly elrendezést ábrázol, melynél az elválasztóvonal a képsíkot egy pontban metszi. A 6. ábra oly prizmaelrendezést mutat, melynél az egymástól választóvonal által elválasztott eredő képek a távolságmérővel megfigyelt tárgynak nem teljes képét, hanem két kép felét adják, melyek közül az egyik rendesen, ellenben a másik megfordítva áll. A 7—9. ábrák oly távolságmérőt tüntetnek föl, melynél a szemieijcseprizma egy romboéderprizmából és egy ezzel összekittelt derékszögű háromszögű prizmából áll, mimellett azonban a romboéderprizmának azok a fölületei, melyeken a fény visszaverődés nélkül lényegében meg nem törve halad át, az alapvonalra merőlegesen állnak és mimellett a műszer egy úgynevezett szögszemlencBével van ellátva. A 7. és 8. ábra ezt az elrendezést két egymásra merőleges irányban nézve mutatja, míg a 9. ábra az elrendezést távlati képe. A 10. ábra a prizmáknak a távolságmérőben való elrendezését tünteti föl. A távolságmérőnek az 1. ábrában föltüntetett szerkezeténél (1, 2) a műszer két tárgylencséjét és (3) a szemlencsét mutatja. A műszer alapvonalát pontozottan rajzolt (4) vonal jelzi. (5) a szemlencseprizmát jelöli. Ez egy romboéderprizmát, azaz oly prizmát képez, mely két, egymáshoz lényegében párhuzamos fölületekből álló, egymást ferde szög alatt metsző fölületpárral bír. Emellett az egyik fölületpár a (4) alapvonalhoz lényegében párhuzamos. Az (5) szemlencseprizma elé két lényegében derékszögű háromszögű, úgynevezett Amiciprizma (6, 7) van helyezve, melyek tetőélei egymást keresztezik és melyeknek a hozzájuk tartozó tárgylencsék felőli beeresztőfölületei egymáshoz lényegében párhuzamosak és az alapvonalra merőlegesek. A tengelysugaraknak a szemlencseprizmán át vett útja eredmény vonallal van jelölve. A két képfélnek a szemlencseprizmából kilépő egyesített tengelysugara teljes vonallal van jelölve. A leírt műszer következőképen működik: A műszerben a tárgylencsétől, illetve az (1) belépési pupillától kiinduló sugarak a (6) prizmának e pupilla felé fordított fölületére esnek és a tetőfölületen visszaverődés után a prizmából kilépve, a romboéderprizmának hátsó, illetve a szemlencsétől elfordított fölületére kerülnek, mire a romboéderprizma a sugarakat akadálytalanul átereszti. Ezek a sugarak a romboéderprizraán át megtörés nélkül kerülnek a szemlencsébe. A (2) tárgylencsétől kiinduló sugarak lényegében-mérőlegesen a (7) prizmámának a (2) tárgylencse felé fordított fölületére esnek és e prizmából a tetőföiületen való visszaverődés után a romboéderprizma hátsó fölületére kerülnek és e prizmába szintén megtöretlenül lépnek be. Ezek a sugarak azonban a romboéderprizmának