48581. lajstromszámú szabadalom • Két tárgylencsével és egy szemlencsével bíró alapvonal távolságmérő

__ Megjelent 1910. évi április hó 89-én. MAGY. SZABADALMI SZABADALMI LEIRAS 48581. szám. Vi I/rt. OSZTÁLY. Két tárgylencsével és egy szemlencsével biró alapvonaltávolsógmérő. OPTISCHE ANSTALT C. P. GOERZ AKTIENGESELLSCHAFT CÉG BERLIN-FRIEDENAUBAN. A bejelentés napja 1908 október hó 27-iké. A két tárgylencsével és egy szemlencsével biró alapvonaltávolságméröknél, melyeknél a mérés céljára az alapvonal végpontjairól a tárgylencséken át a műszer közepe felé vetett sugarakat egy a képeket egyesítő szemlencseprizma fölfogja és a szemlencsébe vetíti, a két képrész a műszer megfelelő beállítása által egymáshoz képest meghatározott helyzetbe hozatik. A mérés pontossága egyrészt a műszernek rázkódtatása iránti érzéketlenségétől és másrészt a biztosan végezhető beállítástól függ. A találmány, tárgy át képező prizma ekét tekintetben új előnyökét ad. Az új szemlencseprizma jellemző sajátsága abban áll, hogy két egymáshoz lényegében párhuzamos fölületekből álló, egymást szög alatt keresztező fölületpárral bír, melyek közül az egyik pár fölületei az egyik tárgylencsétől kiinduló és az egyik képfelet előállító sugarakat kettős visszaverődés után a szemlencse felé bocsátják, míg a másik pár fölületei a másik tárgylencsétől kiinduló sugarakat visszaverődés nélkül, lényegében egyenesen bocsátják át és az előbb említett sugarakkal 'egyazon irányban szintén a szemlencse felé küldik. Egy ekképen kiképezett szemlencseprizma alkalmazásánál a képmezőben a képfelek között megjelenő választóvonal a prizma egyik visszaverő fölületének határa által képeztetik. Emellett az egyik visszaverőfölületnek ez a határa egy prizmaéllel eshetik egybe, vagy pedig az említett határ a prizmaélen kívül magán egy prizmafölületen is fektethetik. Az utóbbi esetben a határ egy tükörbevonat határoló vonala által az illető prizmafölületen képezendő, mimellett egyidejűleg a a szemlencseprizmát az említett romboéderprizmából és egy további ehhez támaszkodóprizmáből kell összeállítani, azon célból, hogy a prizmafölület visszaverő részén kívül a romboéderprizmára eső sugarak lényegükben törés nélkül léphessenek át. Az új szemlencseprizmaszerkezet előnyé első sorban abban áll, hogy a sugarak lényegében megtörés és visszaverődés nélkül egyenesen haladnak át, vagy pedig két fölületen visszaveretnek úgy, hogy a prizma csekély oltolódásai gyakorlatilag véve nem károsak, mert az egyik visszaverőfölület eltolódásának hatását a másik visszaverőfölület egyidejű eltolódása kiegyenlíti. Emellett az új prizma oly elrendezést enged meg, hogy a képválasztóvonal egész terjedelmében a műszer egyik képsíkjában