48534. lajstromszámú szabadalom • Berendezés permutációs és egyéb zárakon

ábrabeli helyzetbe, mikor is az (53) szánrész a pontozottan jelzett helyzetbe jut. . Oly zárnál, ahol nem igényeltetik ez a, rendkívüli biztonság, a szerkezet úgy változtatható, hogy mindegyik rekesztő külön kombinációs része helyett az összes rekesztők számára egy közös kombinációs részt alkalmazunk, ez esetben azonban természetesen az összes rekesztőmélyedések egyforma mélyek. A 8. ábrában a zárrészek oly helyzete van föltüntetve, melyet hibás, kulccsal valp nyitás kísérlete után foglalnak el. Láthatjuk, hogy a (30) rekesztő kellő helyzetben van ugyan kombinációs részének befogadására, a* (31) rekesztő azonban nem. Mint már említettük, ily körülmények között egy kombinációs rész sem mozoghat el. A (31) rekesztőnek megfelelő kombinációs részt a (31) rekesztő éle rögzíti, míg a (3Q) rekesztőnek megfelelő kombinációs részt a (89) kar (91) pecke akadályozza a mozgásban. A kombinációs részek (59) kimetszései nincsenek tehát az (58) kalapács alatt, ez nem szorulhat tehát le, megakadályozza: tehát a nyelv visszatolását. • Ha a (30) és (31) rekesztők el vannak roncsolva, vagy el vannak távolítva és az (53) szánrész annyira van hátratolva, amenynyire a kulcs mozgatja, oly célból, hogy a kombinációs részek (57') rugóik hatása alatt kimozoghassanak, akkor ezen kombinációs részek addig mozognak előre, amíg (63) ujjaik az (55) támaszhoz nem érnek; ezen .mozgás azonban mindegyik kombinációs résznél nagyobb, mint amekkora a megfelelő rekesztő mélyedésbe való bemozgás lett volna. Ennek eredménye gyanánt a kombinációs részek mélyedései nem lesznek az (58) kalapács alatt, az tehát nem szorulhat le s így a nyelv nem mozoghat hátra. Láthatjuk tehát, hogy még, a rekesztők elroncsolása sem teszi lehetővé a zár nyitását, de sőt teljesen lehetetlenné teszi a nyelv hátrahúzását, mert hiszen az (56) kombinációs részeknek különböző útat kell megtenniök, hogy a nyelvek fölszabadító helyzetbe jussanak, már pedig a rekesztők elroncsolása után megsemmisült az az egyet:len közeg? melynesk segélyével akombinájciós részeket a nyelvet fölszabadító. helyizetbe lehetett hozni. , ; Ha a 7* és 8., ábrabeli zárt főkulcs használatára alkalmassá akarjuk alakítani, ak; kor minden kombinációs rész-csoport számára kell egy (58) kalapácsot alkalmazni, továbbá a (3., 4; és 5* ábrák) kapcsán fölr tüntetett oly alkalmas közegeket, melyek a kalapács működését és a számrészek mozgását megfelelően befolyásolják. , Hogy a nyelvet, belülről pl. kilincs segélyével működtethessük, a kilincs által elforgatható (64) kart alkalmazunk, mely a nyelv (65) peckére hat. A nyelv (48) síkja és az (50) rész közötti távolság lehetővé teszi a nyelvnek a (64) kar révén való elmozdítását. A (12A) és (12B) ábrákban sematikusan föltüatetett foganatosítási alak az előbbiektől abban különbözik, hogy a (92) kpmbinációs rész (103) körül foroghat. A (94) körül forgó (93) rekesztő egyik végén a (95) csapot hordja, mely a (92) hasítékába fog és ezáltal annak helyzetét befolyásolja. A (12A) ábrában a (93) rekesztő egyik vége a saját kulcs által megemeltetett s a (95) csap a (92) kombinációs részt úgy fordította el, hogy annak (98) kimetszése a (99) nyelv befogadására alkalmas helyzetbe került. A kulcs továbbfordításakor a (99) nyelvvel egy darabot képező (101) szánrész (100) toldatóval fog össze s a (99) nyelvet, a (102) rúgó ellenére hátrahúzza. Ha a kul-, csot visszafordítjuk, akkor a-(102) rúgó a nyelvet záróhelyzetben szorítja (12B ábra), a (97) rúgó pedig a (92) kombinációs részt (103) csapja körül a tokon elrendezett (104) ütközőig fordítja el; ezáltal a . (92) résszel kapcsolt (93) rekesztő is elfordul s a részek (12B) ábrabeli helyzetbe jutnak. A (98) kimetszés ekkor nincs a nyelvvel szemben, azt már tehátrjem lehet visszahúzni. Világos, hogy a (93) rekesztpt és a (92) kombinációs részt csak a helyes kulcs segélyével lehet a nyelvet fölszabadító helyzetbe hozni. Ámbár a (12A) és (12B) ábrák csak egy egyetlen rekesztőt és annak megfelelő kombinációs részt ábrázolnak, természetesen tet-'