48534. lajstromszámú szabadalom • Berendezés permutációs és egyéb zárakon
Bzés szerinti számú rekesztő t ós megfeielő kombinációs részt alkalmazhatunk. A rekesztőknek a (94) szilárd csap körüli elforgathatósága helyett a permutációkat lehetővé tevő, korábban leírt elrendezést alkalmazhatjuk ezen zárnál is. Ha egy ilyen zárban a (93) rekesztóket eltávolítják vagy szétroncsolják, a (92) kombinációs részek (97) rugóik által a nyelvet fel nem szabadító helyzetben tartatnak. Hogy már most lehetetlen legyen a (92) kombinációs részéket egy egyenes él segélyével egy vonalba hozni, a (98) bemetszéseket az egyes kombinációs részek különböző helyein alkalmazhatjuk úgy, hogy a (96) hasítékoknak egy vonalba való igazítása sem fogja a kombinációs részeket a fölszabadító helyzetbe hozni. A (13., 14. és 15. ábrákban) föltüntetett elrendezés az előbbiektől abban tér el, hogy a (67) kulcs által működtetett forgó (66) részek a (68) nyelvrészekkel a szokásos kombinációs részek közvetítése nélkül állnak kapcsolatban. A nyelv lényegileg egy vagy több (68) részből áll, melyek a (69) csap körül foroghatnak és záróhelyzetben (13. ábra) a (71) ajtó vagy szekrénykeret (70) hornyaiba fognak. A (68) részek oly alakúak, hogy bizonyos helyzetben nem fognak össze a (71) kerettel, e helyzetben tehát az ajtó kinyitható. Ha ellenben a (68) részek a (66) emelők révén elégtelenül (13. ábra) vagy túlságosan (14. ábra) fordíttattak el, akkor az ajtó nem nyitható. A 13. és 14. ábrákból kitűnik, hogy a (66) részek nemcsak foroghatnak a (72) csap körül, hanem a (73) rész révén annak hosszában el is tolódhatnak. A (73) rész főhatása abban áll, hogy a (74) részekkel kapcsolatosan lehetővé teszi a zárnak különböző kulcsokra vagy kombinációkra való beállítását. A (74) részek a (75) forgáspont körül beállíthatók és külső végeiken a (76) toldattal bírnak, melynek (77) résébe a (78) állítócsavar nyúlik úgy, hogy a (74) részeket kellő helyzetben rögzíteni lehet. A (74) részek (79) éle a (66) részek (80) végét vezeti. A (66) részek a (81) rugók hatása alatt a (74) részek (79) éleire szorulnak s ha a kulcs elfordíttatik és (82) szakálával a (83) toldatot elmozdítja, az élek mentén fölcsúsznak. A (74) részek szögbeállítása és a kulcsszakái hossza által a (66) résznek a kulcs elfordítása után elfoglalt helyzete meg van szabva. A zár ill. a (74) rész mindegyik szakái számára úgy állíttatik be, hogy a (66) rész, ha egyrészt a kulcs, másrészt a (74) beállító rész segélyével fölmozog, oly helyzetbe jusson, amelyben a (68) nyelvrész a (70) horonyból kilép. Oly kulcsszakái, mely nincs a (74) részekre beállítva, rövid vagy hosszú elmozdúlást fok okozni úgy, hogy a (68) részek a véghelyzetben is a (70) hornyokban maradnak és az ajtót zárva tartják. Hogy a (66) részek a (68) nyelvrészek helyzetétől függetlenül állandóan kapcsolva legyenek ez utóbbiakkal, a (66) rész (84) csapja a (68) rész (85) hasítékában tolódhat el. Ezen elrendezésnél a (74) részek a zár működtetésére és a (66) és (68) részeknek helyes véghelyzetbe való hozására lényegesek. Ha e (74) részek az ajtó hívatlan nyitása céljából elronesoltatiak, akkor megsemmisült a (68) részeket hetyesen befolyásoló egyetlen közeg s a (83) toldatnak bármely szerszámmal vagy álkulccsal való állítgatása sem lesz képes a (14. ábra) értelmében a (66) részeket nyitó helyzetbe hozni. Ezen zárnál célszerűen több (74, 66 és 68) részt alkalmazunk és a (74) részeket a kulcs egyes szakálfokainak vagy a kívánt kombinációnak megfelelően állítjuk be. A kombináció változtatására ill. a zárnak más kulcshoz való beállítására a nyelvet ill. a nyelveket kézzel vagy egyébként nyitott helyzetbe hozzuk. Ha a (66) részek ezen (a 13. ábrában pontozottan jelzett) helyzetben vannak, akkor megfelelő (81) rugóik által nem csak a (74) részekhez, hanem a (68) részekhez is szoríttatnak. Ennélfogva a (66) részek (84) csapjai a (68) nyelvrészek (85) hasítékaiban annyira becsúsznak, amennyire a hasíték azt engedi. Ezután a (78) állítócsavart meglazítjuk, miáltal a (75) részek megfelelő (86) rugóik hatása alatt (75) forgáspontjuk körül