48534. lajstromszámú szabadalom • Berendezés permutációs és egyéb zárakon

Megjelent 1910. évi április hó 19-én. MAGY, ^ KIR. SZABADALMI iBw HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS 48534* szám. Viliid. OSZTÁLY. Berendezés permutációs és egyéb zárakon. ZIRON PAUL MÉRNÖK NEW-YORKBAN. A bejelentés napja 1909 május hó 29-ike. A találmány különböző kulcsokra beállítható vagy permutációs zárak szerkezeteire vonatkozik, melyeknek egyes részei azonban oly zárakra is használhatók, melyek sem permutációsak, sem pedig különböző kulcsokra nem állíthatók be. A találmány tárgyainak egyike oly zár, mely kevés egyszerű részből áll és szűken és tömören van elrendezve, de ennek dacára nagy számú permutációt vagy kombinációt enged meg. A találmány tárgyának egyes foganatosítási alakjai ép úgy használhatók kulcsos zárakra, mint kulcstalanokra (biztonsági zárakra). A zár ezenkívül rendkívül pontosan illeszthető össze, mert a részek minden fölösleges mozgása elkerültetett, nagyságuk pedig lehetőleg csökkentetett. A találmány foganatosítási alakjainak egyikét az jellemzi, hogy a rekesztők foroghatok és forgáspontjaiknak különböző kölcsönös helyzetekbe való eltolása által különböző kombinációkra, ill. kulcsokra lehetnek berendezve. Egy másik foganatosítási alaknál a permutációkat egy másik alkatrész helyzetváltozása létesíti, mely a rekesztők mozgását szabja meg egy szilárd forgási pont körül. A találmány egy további tárgya egy főkulcszár. A zár egyik foganatosítási alakját továbbá az is jellemzi, hogy a részek úgy vannak eírendezve, hogy a nyelvet, ha a rekesztők vagy a velük egyenértékű részek el vannak tolva vagy roncsolva, nem lehet elforgatni. A találmány tárgyainak egyike sajátosan szerkesztett nyelv-ellen őrző részek vagy kombinációs részek bevezetésére és alkalmazására vonatkozik; e részek csak akkor foglalják el a nyelvet fölszabadító helyze-' tet, ha előre megállapított helyzetű megfelelő rekesztőik vagy ezekkel egyenértékű részek által befolyásoltatnak. A kombinációs részeket tudvalevőleg rendszerint rekesztők befolyásolják és először ezektől szabadítandók föl, hogy azután egy megállapított távolságminimumra mozogjanak el és viszont a nyelvet fölszabadítsák. Az eddigi záraknál rendszerint a kombinációs részeknek ezen távolság minimumon túl való kimozgatása szolgál megfelelően arra, hogy a nyelvet fölszabadító helyzetbe jussanak. Ahol a kombinációs részek egy távolságminimumon túl való kimozgatása által a nyelvet működtető helyzetbe jutnak, vagy ahol a kombinációs részek — ámbár nem mozognak a megfelelő rekesztőikben vagy az ezekkel egyenértékű részekben számukra elrendezett külön mé^