48534. lajstromszámú szabadalom • Berendezés permutációs és egyéb zárakon

lyedésekbe — a nyelvet fölszabadító hely- 1 zefcet foglalhatnak el, a nyelvet nyilvánvalóan el lehet tolni, mihelyt a rekesztőket vagy a megfelelő részeket leszereltük vagy elroncsoltuk. A jelen találmány értelmében azonban a rekesztők vagy az egyenértékű részek íiemcsak a kombinációs részeket a_ saját kulcs bedugásakor fölszabadító közegét képeznek, hanem azzal a hivatásssal is bírnak, hogy a kombinációs részeknek és azok egyes szerveinek véghelyzetét és kimozgását megszabják és határolják, Hogy a nyelv eltolható legyen, A jelen találmány értelmében a kombinációs részek, ha nem befolyásoltatnak megfelelő fékésztőik * Vagy az egyenértékű részek által, vagy nem határoltatnak mozgásukban tökéletesen az előre megállapított helyzetű rekesztők által, nem juthatnak a nyelvet fölszabadító helyzetbe. Világos tehát, hogy a kombinációs részek és alkotó szerveik mindaddig nem jöhetnek a'reteszt fölszabadító helyzetbe, ill. ily helyzetbe mindaddig nem hozhatók, amíg a rekesztők vagy hasonlók nincsenek az előre megállapított helyzetekben és teljes épségben. Ámbár a találmány alkalmazási módja oly záron lesz bemutatva, melynél a rekesztők arra szolgálnak, hogy a kombinációs részeknek: előre megállapított és pontosan határolt mozgást biztosítsanak, világos, hogy a kombinációs részek úgy is lehetnek elrendezve, hogy oly részekből álljanak, melyek a [rekesztő-mélyedések oldalfalai által szoríttatnak össze s ezáltal eszközlik a nyelv fölszabadítását. Ezen elrendezésnél mellékes az, hogy a kombinációs részek mennyire mozognak a rekesztő-mélyedésekbe, ha csak elég hosszú e mozgás arra, hogy a kombinációs részeket a nyelvet fölszabadító helyzetbe hozza. Az itt megadott szer* kezetek tökéletesen fölvilágosítják a találmány ezen részének alapgondolatát. A találmány egy része oly zárakra is alkalmazható, melyeknél a rekésztők vagy hasonlók a nyelvet kombinációs rész vagy részek közvetítése nélkül befolyásolják. Egy másik tárgya a találmánynak abban áll, hogy a kulcslyukba dugott álkulcsnak a rekesztőkre gyakorolt zavaró vagy szétfeszítő hatása, vagy a forgáspontok helyzetének vagy magasságának álkulccsal való kipuhatolása' megakadályoztassák. A találmány tárgyának legcélszerűbb foganatosítás! alakjánál a zár rekesztői és egyéb mechanizmusa a kulcslyuktól teljesen el van zárva úgy, hogy ezen oldalról lehetetlen e részekhez hozzáférni. Világos, hogy ezen szerkezeteknél a rekesztők forgáspontjuk közelében befolyásolhatók úgy, hogy nagy lökettel bírhatnak akkor is, ha a kulcsszakálak rövidek. A találmány többi tárgyait a különböző zárakon alkalmazott föganatosítási példákat föltüntető rajzok kapcsán ismertetjük. 1. ábra egy kulccsal zárandó zár fogananatosítási alakját, 2. ábra pedig a megfelelő kulcsot tünteti föl, 3., 4. és, 5. ábrák oly zár foganatosítási alakjának részletnézeteit ábrázolják, mely a rekesztőknek egy vagy több vagy összes különböző csoportja által működtethető, 6. ábra sematikusan tünteti föl a találmány alkalmazását biztonsági záron, 7. ábra foganatosítási példa nézete, melynél a nyelv vissza van húzva, míg a 8. ábra a zár másik helyzetét mutatja, 9. ábra a 7. ábra 9—9 vonala szerinti metszet, • . 10. ábra a 7, és 8. ábrabeli zár működtetésére szolgáló kulcs foganatosítási alakja, 11. ábra a 7. és 8. ábrában föltüntetett rekesztők elfordítására szolgáló szerkezet1 egy másik foganatosítási alakja, 12. ábra a 11. ábrabeli szerkezet alkalmazásakor használandó kulcs, 12a. és 12b. ábrák a zárórészek két. különböző hélyzetében sematikusan tüntetnek föl egy másik foganatosítási alakot, 13. és 14. ábrák egy további „ példának sematikus rajzai, 15. ábra az ajtókeretnek a 14. ábra 15 vonala szerinti metszete, mely|a nyelvrészekkel kapcsolódó hornyokat tünteti föl. Az 1. ábrabeli foganatosítási példánál a záratok (2) födőlapja le van törye, hogy