48363. lajstromszámú szabadalom • Mótoros eke

A mótorkocsiváznak a (4) csúszókocsik­hoz képest való ezen mozgása mindaddig tart, míg a váz hátsó vége a (4) csúszó­kocsikat elérte, míg ugyanekkor az (5) csúszókocsi az állvány mellső végéig üre­sen halad. Ha ezen pillanatban a (11) ten­gelyt ós a (12) kötél- vagy lánccsigákat akár kézzel, akár önműködően átkormá­nyozzuk, akkor a külső (4) csúszókocsik a motorkocsi vázának hátsó végéről annak mellső vége felé üresen haladnak, míg megfordítva a középső (5) csúszókocsi (16) csúcsa a földbe hatol úgy, hogy az (5) csúszókocsi helytálló és a mótorkoesiváza ismét az (5) csúszókocsi mentén tovahaladni kénytelen. A' hajtásnak a (4) és (5) csúszókocsik határhelyzeteiben való átkormányzása által tehát a mótorkoesiváza a 2. ábrán látható (20) nyíl irányában folytatólag tovamozog és így a (21) eke is (5. ábra), mely a váz­hoz a (22) horgonykampó vagy lánc segé­lyével van kötve, továbbvitetik. A (11) tengelyt és a hozzá ékelt (12) kö­tél- vagy lánccsigákat a váz hátsó végére szerelt tetszőleges motor pl. fogaskerék­szerkezet közbeiktatása által a (23) benzin­motor hajtja ; ezen kerékszerkezetet esetleg maguk a csúszókocsik kormányozhatják át, minek folytán a csúszókocsik hatáshelyzetei­ben a (11) tengely átkormányoztatik. Ezen fogókerékszerkezet pl. a mótortengelyre ékelt 24) kúpkerékből állhat,mely állandóan ugyan­azon értelemben forgattatik. Ezen kúpke­rékkel szemben a (26) fogaskereket tartó <27) tengely hajtására való (25) kúpkerék van elrendezve. A (11) tengelyt a vele kap­csolatban álló (28) fogaskerék segélyével a (26) fogaskerék hajtja. A (24) kúpkerék for­gatását a (25) kúpkerékre a (29) és (30) fogaskerékpár útján viszi át, mely a ten­gelyirányban eltolhatöan ágyazott (31) ten­gelyre van fölékelve. Ha a (29) kúpkerék a (24) és (25) kerekekkel kapcsolatban van, akkorfa (24) kerék forgatása a (25) kerékre az egyik értelemben vitetik át; ha ellenben a (30) kúpkerék áll a (24) és (25) kerekek­kel kapcsolatban, ez esetben a forgatás ellentett értelemben vitetik át. A (29) és (30) kerekek a (4) és (5) csúszókocsik se­gélyével önműködően kapcsoltatnak át. Ha ugyanis a (4) csúszókocsi hátsó határhely­zetében a tengelyirányban eltolhatóan ágya­zott (31) tengely mellső végéhez ütődik, a csúszókocsi a (29) kúpkereket kapcsolja. Ha ellenben a középső (5) csúszókocsi a (32) csap körül forgatható (33) kétkarú emelő mellső végéhez ütődik, mely kétkarú emelő mellső villaalakú (34) karja a (31) tengelyt körül­veszi, akkor a (30) kúpkerék kapcsoltatik be és ezáltal a (11) tengely átkormányoz­tatik. Ahelyett, hogy a motorkocsi vázán ide­oda haladó csúszókocsikat alkalmaznánk, ugyanazon eredménnyel természetesen foly­tonosan körben haladó, megfelelő csúcsok­kal ellátott láncot, kötelet vagy effélét is lehet alkalmazni, mi által a hajtótengely­nek a rajzon látható foganatosítási alakjá­nál használt átkormányozása a csúszókocsik határhelyzeteiben fölöslegessé válik. SZABADALMI IGÉNYEK. 1. Motoros eke, jellemezve haj tó jnótorral el­látott, kerekekre helyezett, az eke vagy az ekevas vontatására szolgáló váz által, melyben kényszermozgásúan mozgatott, csuklósan fölfüggesztett, csak az egyik iráüyban szabadon mozogható csúcsok­kal ellátott csúszókocsik vannak elren­dezve, melyeknek csúcsai a csúszóko­csik mellső határhelyzetében a talajba mélyen hatolnak úgy, hogy a váz a csúcs segélyével rögzített csúszókocsik mentén előremozog. 2. Az 1. igényben védett motoros eke foga­natosítási alakja, jellemezve két külső (4, 4) csúszókocsi és egy középső (5) csúszókocsi elrendezése által, melyek a mótorkocsiváz (3) pofája mentén a (10). illetve (12) lánccsigákon vezetett végnél­küli (13), illetve (14) kötelek segélyével egymáshoz képest ellenkező irányban hajtatnak. 3. Az 1. igényben védett motoros eke foga­natosítási alakja, azáltal jellemezve, hogy a (5) csúszökocsinak a külső (4) csúszó­kocsikkal szemben való hajtását a (14)

Next

/
Oldalképek
Tartalom