48211. lajstromszámú szabadalom • Javítás galvánelemek cinkelektródáinak fölfüggesztésén

Megjelent 19JLO. évi március hó lO-én. MAGY SZABADALMI KIR. HIVATAL SZABADALMI LEIRAS 48211. szám. 'Vll/i. OSZTÁLY. Javítás galvánelemek cinkelektródáinak fölfüggesztésén. RAJCZY GYULA VASÜTI HIVATALNOK IGLÓN. A bejelentés napja 1909 julius hó 28-ika. Galvánelemek hengeres cinkelektródáit ezideig az elektróda tartófödelével egy darabban öntötték, vagy pedig csavarok segélyével erősíttetik a tartófödélhez. Minthogy a tartófödél élettartama sokkal nagyobb, mint a cinkelektródáé, a födélnek az elektródával egy darabban való öntése fölösleges költségszaporítást és anyagpazarlást jelent. Viszont a cinkelektródának a külön darabot képező födélen való eddigi megerősítési módjánál ismét más, jelentékeny hátrányok mutatkoznak. így első sorban a tartófödélen, amelyet öntés útján állítanak elő a cinkelektróda rögzítéséhez szükséges csavarok fölvételére szolgáló furatokat, ill. lyukakat már az öntés alkalmával rendezik el, a cinkhenger megfelelő ágaiban azonban a csavarmenetes furatokat csak az összeszereléskor lehet alkalmazni, tehát az összeszerelés hosszadalmas és szakembert igényel, azonkívül a tapasztalat azt mutatta, hogy az összeszerelés a legtöbb esetben nem megy simán végbe, amennyiben a cinkhenger furatai legtöbbször nem korrespondeálnak teljesen a födél furataival. Szakember azonban legtöbbször nem áll rendelkezésre, hanem a cinkelektróda kicserélését magának a távírógépet kezelő hivatalnoknak kell eszközölnie, aki ilyenkor úgy segít magán, hogy a cinkelektródának a födéllel összekapcsolandó ágai közül az egyiket — rendszerint kalapácsütésekkel — kissé meghajlítja. Ezzel a megfelelő furatok egymás fölé kerülnek ugyan és az elektróda a födéllel összekapcsolható, azonban a cink merevsége folytán az elektróda ezen része görbítéskor rendszerint megreped, később pedig az oxidáció és a fölszálló gázok hatása alatt teljesen külön ,is válik a cinkhengertől úgy, hogy ez a legtöbbször csak az egyik ágánál fogva lóg a tartófödélen. További hátránya ezen fölfüggesztésii módnak abban áll, hogy a cinkelektróda és a szorítócsavar közötti összeköttetés a jó áramvezetésre való tekintettel nem mindig kifogástalan. Ugyanis a szorítócsavar a födélnek oly furatába van csavarolva, amely a cinkhenger rögzítő csavarjainak furatai között, rendszerint a két furattól egyenlő távolságban van a födél kerülete mentén elrendezve, mimellett a tartófödelet a levegőnedvesség és a keletkező gázok káros hatásával szemben való megvédés céljából zománc vagy festékréteggel szokták ellátni. Már most ezen festékréteg gyakran behatol a tartófödélnek a szorítócsavar fölvételére szolgáló furatába, továbbá azon fu-