48197. lajstromszámú szabadalom • Betörés ellen biztosító berendezés

lékből áll, mely utóbbi tetszőleges ismert szerkezetű lehet. Az ajtó (10) zárja úgy van szerkesztve, hogy a zártok belseje áramkapcsoló gyanánt van kiképezve, mely az ajtó saját kulcsának használatánál nem zárja az áramkört, bármely más kulcs vagy álkülcs használatánál azonban zárja az áramkört és így a jelző és riasztó készüléket működésbe hozza. A berendezés az ablakra szerelt függönyre is alkalmazható oly módon, hogy a (11/függöny (12) tartó rúdja (1., 4. és 5. ábra) az ablakfától elszigetelt (13) lemezrugó alsó végére erősített (14) csapágyakban van ágyazva, a (13) lemezrúgóval pedig kétoldalt ettől elszigetelt (15, 16) lemezrúgók vannak összekötve, mely rúgok közül a középső (13) az áramforrás egyik sarkával a két szélső (15) és (16) pedig az áramforrás másik sarkával áll vezető összeköttetésben. Ezen elrendezés folytán a legcsekélyebb érintésre, mely akár kívülről, akár pedig belülről éri a függönyt és ezt kifelé vagy befelé lengeti, az áramkör záródik és így az ebbe iktatott jelző vagy riasztó készülék megszólal, illetőleg működésbe lép. Lebocsátott függöny esetében a függöny alsó szegélyében elhelyezett (17) tartó rúd két vége az ablakhoz erősített kontaktusszerkezetbe van befogva (7. ábra). Ez a kontaktusszerkezet két egymással rugók segélyével összetartott (18,19) lapból áll, melyek közül a fölső (18) lapra (20) kengyel és ennek két oldalán egy-egy (21) lemezrúgó van elrendezve. A (17) tartó rúd a (20) kengyel szabad végei által képezett békóba van becsappantva. A (17) rúd az áramforrás egyik sarkával, a (21) lemezrugók pedig az áramforrás másik sarkával vannak összekötve. Ha most a függöny fölfelé emelkedik, húzódik, a (17) rúd a (20) kengyel békóját kinyitja, mikor is a (20) kengyel és a (21) rúgó érintkezésbe jönnek egymással, vagyis az áramkörbe iktatott jelzőkészülék megszólal. A jelzőkészülék akkor is működésbe jön, ha a függöny lefelé tolódik, elvágafcik, vagy ha például elég, mivel ekkor a (18) fölső lap lesülyed és fémes érintkezésbe jön a (19) lapon átdugott (22) pecekkel. A jelzőkészülék megszólaltatására a (18) lap és a (22) pecek össze vannak kötve az áramforrással. A 2. ábrán föltüntetett jelzőkészülék a (8) csöngőből és a fölhúzható (23) óraművel működtethető (9) riasztó készülékből áll, mely felhúzott óramű az áramkör zárásánál elektromágnes által működésbe hozatik úgy, hogy az óramű valamely lövő készülék töltényeit elsütő (24) elcsattantó emelőket egymásután lövésre készteti. Emellett a lövőkészülék bármely ismert szerkezettel bírhat. A jelzőkészülék két (25, 26) kapcsolóval van ellátva, melyek közül a (25) kapcsoló a esöngő, a (26) kapcsoló pedig a riasztó készülék beiktatására szolgál. A jelzőkészülék azonkívül az áramkörbe iktatott (27) biztosító szerkezettel van fölszerelve, mely lemezrugók közé helyezett biztosítékból áll és arra szolgál, hogy a készüléket akkor is működésbe hozza, ha bárki erősebb árammal hozná a jelzőkészüléket kapcsolatba, miáltal a biztosíték elégne. Ekkor azonban a biztosítékot tartó rúgós lemezek érintkezésbe lépnek egymással és a jelzőkészülék áramkörét zárva, a csöngőt, illetve riasztó készüléket működésbe hozzák. A (27) biztosító készülék és a (8) csöngő közé (28) kapcsoló kar van az áramkörbe iktatva (8. ábra), mely a (29) csapba ágyazott kétkarú emelőből áll, melynek hosszabb karja szabad végével a biztosító készülék működésen kívüli állapotában a csöngő kalapácsán nyugszik, mihelyt azonban a csöngő megszólal, a kar a kalapácsról leesik és mint azt a 8. ábra vonalkázottan föltünteti, rövid karjával érintkezésbe jön a (30) csavarszöggel, miáltal az áramkör tartósan zárva marad mindaddig, míg a kapcsoló kart kézzel ismét vissza nem helyezzük eredeti, egyik végével a kalapácson nyugvó helyzetébe. Ez a kalapács tehát az egyszer működésbe hozott jelző és riasztó készüléket állandóan működésben tartja, miáltal az arrá hivatottak a betörés kezdetétől állandó figyelmeztetést kapnak. A biztosító berendezés további megvédé-