48101. lajstromszámú szabadalom • Eljárás elektromos izzólámpák izzószálainak wolfranfémből vagy ötvözeteiből való előállítására

Megjelent 1910. évi február hó 25-én, MAGY. jgfe KIH. SZABADALMI jBft HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS ... - 1 7 r v 4810Í. szám VII/h. OSZTÁJLY. Eljárás elektromos izzólámpák izzószálainak wolframfémből vagy ötvözeteiből való előállítására. SIEMENS & HALSKE AKT1ENGESELLSCHAFT CÉG BERLINBEN. Pótszabadalom a 45642. sz. törzsszabadalomlioz. A bejelentés napja 1908 szeptember hó 25-ike. A 45642. számú törzsszabadalomból oly eljárás ismeretes, mely szerint a Wolfram­fémhez más fémeket, például ezüstötj rezet, vasat stb, keverünk, hogy könnyen nyújt­ható ötvözeteket állítsunk elő, a nyújtás megtörténte után pedig a nyújthatóságot fokozó fémet fölhevítés által teljesen vagy ; részben ismét eltávolítjuk. Különösen jói ! nyújtható ötvözeteket kapunk, ha a wolf­ramhoz nikkelt keverünk. Ekkor pld. ak­ként járhatunk el, hogy a nikkelt és Wolframot poralakban keverjük egymással és rudacskává vagy szállá alakítjuk, az­után pedig az összes ülésig fölhevítjük és az így keletkezett testet húzás vagy hen­gerlés által végleges alakjára hozzuk, elektromos áram átvezetésével pedig addig hevítjük, míg a nikkelt teljesen ki nem űz­zük. Lehet azonban a nikkel oxydját is wolframporral vagy redukálható wolfram­vegyülettel keverni és alakítani, mikor a keletkezett testet pld. hydrogén segélyével fémmé redukáljuk. Az eljárás a további alakban^ ugyanaz marad, mint a föntebb leírt. Különösen alkalmas kötőanyag a hydro­gén segélyével teljesen wolframmá redu­kálható wolframvegyület, pld. kolloidális wolframsav vagy még célszerűebben a 40722. sz. szabadalomból ismeretes,t wolf­ramvegyületekből álló kolloidális, képlékeny anyag. Ily kötőanyag használatánál akként járunk el, hogy a wolframfémet és nikkel­fémet a legfinomabb por alakjában, vagy még előnyösebben valamely wolframoxydoí és nikkeloxydult a kötőanyagot alkotó és wolframvegyületekből álló redukálható kép­lékeny tömeggel keverjük és ebből a keve­rékből rudacskát alakítunk. Ez a rudacska pld. 20—BO cm. hosszú és 1—2 mm. vastag lehet. A rudacska könnyen szárad, és szá­raz állapotban igen szilárd. Ezt a rudacs­kát elektromos úton hevített csőből álló elektromos kemencébe helyezzük, mely pld. nikkelből vagy más igen tűzálló anyagból álló betéttel bíró szénből, legelőnyesebben pedig quarczból állhat. Ebben a csőben a rudacskát akként helyezzük el, hogy a cső falaival ne érintkezzék. A csövön hydro­gént vezetünk át és a hőmérsékletet foko­zatosan nagyobbítjuk, mikor a hydrogén a rudacskát redukálja. Hogy a redukálás teljes legyen és lehetőleg egyenles és szi­lárd rudacskát állítsunk elő, célszerű ha a hőmérsékletet csak igen fokozatosan na­gyobbítjuk úgy. hogy az egy óra múlva

Next

/
Oldalképek
Tartalom