47955. lajstromszámú szabadalom • Mérőszerszám

— 2 -erősítve úgy, hogy ez a szerszám egyúttal határ- (toleránc-) mérésekre is használható. Delejes tartótesteknél ugyan előfordulhat, hogy a golyók közé fémreszelékek kerülnek, ez azonban semminemű befolyással sem bír, ha a mérőszerszámok pl. ellenőrző vizsgálatnál alkalmaztatnak, ahova t. i. a munkadarabok reszelékektől teljesen megtisztítva kerülnek, ahol továbbá tisztán tartatnak és vasreszelékek elő nem fordulnak. Azonban üzemközben is nagyon jól lehet delejes tartókkal mérni, minthogy fuirat mérésénél az amúgy is csekély delejes erő által fogvatartott finom vasrészecskék, rendkívül könnyen lecsúsznak. A rajz 1. és 2. ábrája a tartórésznek a golyókkal való összeköttetését egy másik kivitelben tünteti föl. A tartó itt két összeszogecselt részből áll, melyek végeiken üreges testekké vannak kiképezve, amelyekből a golyók a két szemközt fekvő helyeken szabadon kiérnek. A 15. ábrán bemutatott kapcsolat azáltal van előállítva, hogy a csak bizonyos mélységig keményített golyót két szemközti pontján egészen a lágy magig lecsiszoltak úgy, hogy a fogantyú csapjainak furatai ismert módon voltak előállíthatók. A 13. ábrán látható foganatosítási alaknál a golyó elkészítése után egy (b) horonnyal van ellátva, melybe a (c) cső be van hengerelve. Mélyedéssel, lyukkal, lelapítással és hasonlókkal ellátott golyók a találmány értelmében még a következő módon is előállíthatók. A golyó edzés előtt pl. már egy furattal (15. ábra) vagy több lyukkal (16. ábra) van ellátva. A lyukakat azután peckekkel tömjük be, azután ezekkel együtt csiszoljuk és elkészítjük, végül a peckeket ismét kivesszük, mire a tartótestet az egyik lyukban megerősítjük. A több furatnak egyidejű kiképzése (16. ábra) lehetővé teszi emellett azt is, hogy a tartót egymás után más-más furatba erősíthetjük ugy, hogy egymás után más-má 3 golyófölületek kerülnek a mérésnél használatra, ami a szerszám élettartamát hosszabbítja meg. A 17. ábrán föltüntetett kiviteli példánál hasonló módon egészítik ki a (b) részek golyóvá az (a) részt, mely azután a fentebb ismertetett módon dolgoztatik ki. A (b) részek eltávolításával egy (a) gömbrészlet marad, mely az eddigi lapos kaliberek helyett használható. A 18. ábra egy ilyen (a) gömbrészietet mutat, melyet az (e) tartóval egy (d) pecek köt össze. Ez az (e) tartó villaszerűén is kiképezhető, mint a 18.a ábrán látható. Az (a) gömbrészlet itt a (d) pecek körül forgathatóan van elrendezve úgy, hogy fölületének mindig más-más pontjai jutnak a mérésnél alkalmazásra. Bizonyos kívánt helyzetben való rögzítésére egy (f) szorítócsavar, vagy hasonló lehet elrendezve. A 19. ábrán egy határ- (toleránc-) laposkalibert helyettesítő, két gömbrészlettel bíró szerszám látható. A 3. és 3a. ábrák egy olyan szerszámot tüntetnek föl, melynél több, különböző átmérőjű golyó van egy közös tartóban egyesítve, oly célból, hogy egy egyetlen szerszámmal több határ- (toleránc-) mérés legyen eszközölhető. Jelen találmány marokmérők előállítására is alkalmas. A 4. és 4a., valamint a 11. és 11a. ábrák egy-egy kiviteli példát láttatnak, ezek egyike kisebb, másika nagyobb méretek mérésére van szánva. A 4. és 4a. ábrákon bemutatott kivitel két (m) mérőhídból áll, melyek a mérendő idomszélességtől függetlenül vannak előállítva és nyersen is lehetnek megmunkálva egészen a végeikig, melyek célszerűen le vannak csiszolva. A (m) hidak közé azután golyókat helyezünk és a hidakat (b) csavarok, vagy hasonlók segélyével egymással összekötjük. Nagyobb idomtávolságokhoz a két (m) mérőhíd k Özé egy párhuzamos lapokkal bíró (n) kozéphidat illesztünk, a golyókat pedig ezen középhíd és a mérőhidak között rendezzük el (11, és 11a. ábrák). A középhíd szélességének nem kell előre megállapított mérettel bírnia, — ami az előállítási költség szempontjából fontos, — minthogy az idomtávolság az alkalmasan választott golyók segélyével állapitható meg.