47955. lajstromszámú szabadalom • Mérőszerszám
Egy-egy golyó helyett nagyobb idomtávolságokhoz golyókból összeállított testek alkalmazhatók. A 12. ábrán egy négy golyóból összetett ilyen gula látható. A golyók tetszőleges módon szoríthatók össze úgy, hogy a gúlának méretei ezáltal egyértelműen vannak meghatározva és az mérési célokra használható, A 12. ábrabeli skematikus ábrázolásnál az egy síkban fekvő három alsó golyó gyűrű vagy csavar segélyével van egymáshoz szorítva úgy, hogy azok egymást kölcsönösen érintik. Ha már most ezekre — mint ezt a 12. ábra láttatja — egy negyedik golyót helyezünk, egy tetraedernidom áll elő, melynek magasságai és oldalhosszai pontosan egyenlők és ezek nagysága csupán a golyóátmérőktől függ úgy, hogy ezen szerszámmal pontos mérések eszközölhetők. Határ- (toleránc-) mérésekhez a golyók az (m) mérőhidak két oldalán különböző átmérőkkel bírnak. A két híd tehát ennek következtében némileg ferdén áll egymáshoz képest úgy, hogy az idomtávolság a két végen más-más lesz. 1 /10 0 —Vwo© milliméternyi kis méretkülönbségeknél azonban ez a ferdeség a mérés pontossága tekintetében szerepet nem játszik. A 8. és 8a. ábrák két golyónak végmértékké való egyesítése van föltüntetve, mely nagyobb furatoknak mérésére szolgál. Jelen találmány módot nyújt továbbá méretező lécek előállítására. Ezeket a találmány értelmében úgy állítjuk elő, hogy bizonyos számú golyót egy hüvelybe, csatornába, vagy hasonlóba egymás mellé sorakoztatunk (5. ábra). A méretező léc hossza azután a golyók átmérőjéből és számából fog kiadódni. A 6. és 7. ábrákon a méretező lécnek két kiviteli alakja látható. A 6. ábrán az (a) a csatornát, (c) pedig a golyókat jelöli. Utóbbiakat a rugózó (b) kengyelek tartják, melyek a (d) üregekben rögzíthetők. A 7. ábrán (a) a csatorna, (b) a kengyel, (c)egy végső golyó, (e) pedig másik rugózó kengyelek, melyek a golyók kiesését megakadályozzák. A 20. ábrán bemutatott méretező léc egy golyókkal töltött (a) csőből áll, mely végein egy-egy levehető zárósisakkal van ellátva. Ehelyett lehet csak az egyik végen is zárósisak, míg a esőnek másik vége egy lyuk szabadon hagyása mellett zárt lehet, melyen keresztül a szélső golyó részben kiér. A 21., 22. és 23. ábrák a (c) betétcsövek alkalmazását mutatják, melyek különböző nagyságú golyóknak ugyanazon (a) külső csőbe behelyezésére és ezáltal különböző hosszúságú, csekély eltérésű méretező lécek összeállítására szolgálnak. Egy-egy méretező lécnek hossza csak akkor lesz pontosan a golyók átmérőinek összegével egyenlő, ha ezek a csövet teljesen betöltik. A szélső golyók azonban még valamivel kisebb átmérőjűek is lehetnek; a zárósisakok pedig emellett a találmány értelmében úgy is képezhetők ki, hogy a szélső golyókat központosítsák. Ezen a módon kisebb szóigolyók behelyezése által a méretező lécnek megváltoztatása a legegyszerűbben hajtható végre. Egészen kicsi változtatások előidézésére még csak a csövet nem egészen kitöltő, kisebb golyóknak központosítása sem szükséges. A kis golyók és a eső közötfi mozgásterek folytán elkövethető mérési hiba ugyanis, az egész hosszra elosztva, annyira csökken, hogy az a méretező lécnek pontosságát csupán a mozgástér töredékével befolyásolja. A 24. és 25. ábrákon föltüntetett szerszámnál egy közönséges (a) hengeres csap körül egy vagy több golyókoszorú van elrendezve. A golyókat egy tetszőleges szerkezetű (c) kosár olykép tartja, hogy az (a) csapot valamennyien érintik. A golyók emellett csavarvonalban, vagy más elrendezésben is lehetnek elosztva. A (b) golyókoszorúk kicserélése által ugyanaz az (a) magcsap tetszőleges számú méretekhez használható és úgy a csap, mint a golyók aránylag kis átmérőjűek lehetnek. A 26. ábra ugyanezt az elrendezést csapátmérők mérésére (kalibergyűrű) alkalmas kivitelben mutatja, (a) egy mérőgyűrű, (b) egy golyókoszorú, (c) pedig az utóbbi kosára. A 27. és 28. ábrák egy osztott kalibefgyű-
