47951. lajstromszámú szabadalom • Kapcsolási elrendezés erőműves állítóberendezésekhez
forrás teljes lekapcsolására külön kapcsol nem szükséges. A munkavezetéket lekapcsolás helyett, földre is lehet kapcsolni, de még biztosabb, ha a munkavezetéket lekapcsolása mellett földre is kapcsoljuk, hogy az üzemi berendezések szigetelési hibák esetében se működhessenek. A csatolt rajzon a találmány tárgyának elek tromos üzemű állítóműveknél alkalmazható foganatosítási alakjai láthatók, de ez az elrendezés más erővel, pld. sűrített levegővel, nyomó vízzel stb. üzemben tartott berendezéseknél is használható, ha a megrajzolt elektromos kapcsolók helyett az illető energianemnék megfelelő vezérlő tagokat, pld. csapokat, szelepeket stb. használunk. Az 1. és 2. ábrán (5) egy vágányútbeállító és (11) váltóállítóemelő, melyet a vágányútbeállítóemelő átllításával ismert módon elreteszelünk, (16) a váltóállító mótor, (18) az ismert ellenőrző elektromágnes, mely csakis nyelvének helyes beállításánál működik, (8) az ismert takarékos kapcsoló, mely akkor, mikor a váltóállítóemelőt átállítottuk, a (6) kontaktusára fekszik és az ellenőrző elektromágnesnek a váltó átllítása után végbemenő működésénél ismét a megrajzolt állásba tér vissza. Az (1) áramforrásból, (2) vezetékből, az (5) vágány útbeállító kapcsoló (4) kontaktusából, (6) vezetékből, (8) takarékos kapcsolóból, (9) vezetékből, a (11) váltóállítóemelő, (10) kontaktusából, (12) vagy (13) vezetékből, (14) vagy (15) mótorátkapcsolóból, (16) motorból, (E) földből álló munkaáramkör a vágányútbeállítóemelő átállításánál a (4) kontaktus megszakítása következtében az áramkör megszakad és a lekapcsolt (6) vezeték a (4, 3) kontaktusokon át földre kapcsolódik. (2. ábra.) Ekkor csakis a gyenge ellenőrző áram áll fönn, mely a mótor mozgatására elégtelen. Ha már most a mechanikus elzárás hiányában a (11) állítóemelőt és evvel a (10) és (8) átkapcsolókat is átfordítjuk, a motort kétoldalt földre kapcsoljuk és az átállítás akkor is lehetetlenné válik, ha a 13 vezeték idegen vezetékekkel érintkezésbe jutva áram alá kerül. Ha a (19) és (20) kapcsolókat bekapcsoljuk, (3. ábra) azt a vezetéket, mely a motorhoz a vágányútnak megfelelő helyzetből való átállítására szolgáló áramot vezet, azonnal a vágány út beállításánál földre kapcsoljuk. A vágányútbeállítóemelőnek ezután történő visszaállításánál az ellenőrző elektromágnesekhez vezető vezetékeket is földre kapcsoljuk. Ennél az elrendezésnél zavarokat okozhatna még az, hogy a vágányútbeállító emelőnek ,dő előtt történő átállítása az energia bevezetését megszakítja és az üzemi berendezés megáll, mielőtt végállását elérte volna, Ez elkerülhető, ha csak ezt a hozzávezetést kapcsoljuk le, mely az üzemi berendezésnek a beállított vágányúttal- ellenséges állásba való átállításához szükséges energiát vezeti. Ezenkívül mint azt föntebb kifejtettük, az is kívánatos, hogy az üzemi berendezés és a vágányútbeállítóemelő helyzetének egy bevágását ellen őrizzük, amenynyiben az ellenséges ellenőrző vezetéket lekapcsoljuk úgy, hogy az üzemi berendezés helytelen állásánál az ellenőrző berendezés működésen kívül marad. Ez a két eset az előző ábrákon látható váltóállítóberendezés esetére a 4. és 5. ábrán látható, ennél az elrendezésnél minthogy ugyanaz a vezeték vezeti a munka és ellenőrző áramot, a két célt ugyanavval a kontaktussal érjük el. Az (5) vágányútbeállítóemelő a (21) és (22) kapcsolókat mozgatja, melyek a (16) mótor (19, 23) és (20, 24) vezetékeibe vannak kapcsolva és a vágányútbeállítóemelő átállításánál eme két vezeték egyikét megszakítják, míg a másik zárva marad. Ha már most a (11) váltóállítóemelö megrajzolt állásánál a vágányúbeállítóemelőt jobbfelé átállítjuk (5. ábra), a (22) kontaktus megszakad és a (24) vezeték földre kapcsolódik, úgy hogy ezen a vezetéken áram nem megy a motorba, vagy a (15) kapcsoló helytelen állásánál a (18) ellenőrző elektromágnesbe. A (21) kontaktus ellenben zárva, marad, tehát a mótor ekkor is befejezheti mozgását, mikor a vágányútbeállítóemelő átállítása idő előtt történik és az (1, 10, 19,
