47951. lajstromszámú szabadalom • Kapcsolási elrendezés erőműves állítóberendezésekhez

21, 23, lé, 17, 18) földáramkörön átfolyó ellenőrző áram akkor létesül, mikor a váltó a beállított vágányútnak megfelelő állást foglalja el. Ha azonban a motor a váltó­állítóemelö mozgását nem követte, vagy ha az emelő utólag jut a helytelen állásba, az ellenőrző áramkör a (22) kontaktusnál min­den megszakad és így a hibát jelzi. (5. ábra.) Igen természetes, hogy az ellenőrzésnek ez a módja külön ellenőrző vezetékek al­kalmazása esetére is használható, tekintet nélkül arra, hogy a munka áramkörbe vá~ gányútkontaktusok vannak-e kapcsolva vagy sem. A rajzon az áttekinthetőségnek fokozása céljából csak a legegyszerűbb esetet ábrá­zoltuk, mikor csak egy váltó csak egy vá­gányűtbeállítóemelőtől függ. Magától érthető, hogy több vágányút­beállítóemelő alkalmazásánál ezek mind­egyikének a vezetékbe bekapcsolt külön kontaktussal kell fölszerelve lennie, úgy hogy bármely vágányútbeállítóemelő átállí­tása a rajzon látható lekapcsolást és földe­lést idéz elő. A munkavezeték lekapcsolá­sát és földelését relais vagy más hasonló hatású berendezés is közvetítheti. így pld. a lekapcsolást valamely váltónyelv elrete­szelés elreteszelő elektromágnese is eszkö­zölheti. Vágányútbeállítóemelő alatt általában min­den oly emelőt kívánunk érteni, mely a jelző kar és az elreteszelendő váltó egy fordítópad (sorompó, vágányelzárás, forgó­híd) között függőséget létesít és nem szol­gál az illető váltó vagy ®más üzemi beren­dezés közvetlen 'állítására. Ebben az érte­lemben tehát bizonyos viszonyok között a jelzőállítóemelőt is vágányút beállító emelő­nek lehet tekinteni. SZABADALMI IGÉNYEK. 1. Kapcsolási elrendezés erőműves állítóbe­rendezésekhez földre kapcsolt vissza­vezetéssel, jellemezve a vágányútbeállító­emelővel kapcsolt átkapcsolóval, mely­nek a vágányútbeállítóemelő nyugalmi helyzetének megfelelő kontaktusa az erő- ! műves állítóműhöz energiát vezető ve­zetékbe van kapcsolva és melynek a vágányútbeállítóemelő munkahelyzeté­nek megfelelő kontaktusai földre van­nak kapcsolva, oly célból, hogy az erő­műves állítómű átállítása a vágányút­beállítóemelő átállítása után az állítómű kétoldalú földrekapcsolásával meg le­gyen gátolva. Az 1. alatt védett kapcsolás foganatosí­tási alakja, azáltal jellemezve, hogy a vágányútbeállítóemelővel egy második átkapcsoló van kapcsolva, melynek két, a vágányútbeállítóemelő munkahelyze­tének megfelelő földre kapcsolt kontak­tusa van és egy, a vágányútbeállító­vel kapcsolt átkapcsolóval van össze­kötve, mely két, az állítómű egy-egy táplálóvezetékébe kapcsolt kontaktus­sal akként működik össze, hogy a vá­gányútbeállítóemelőnek nyugalmi hely­zetéből való kitérítésénél azonnal az állítóműnek ama munkavezetéke kap­csolódik földre, mely az állítók apcsoló változatlan állásánál az állítóműhöz erőt vezet és mely az állítóműnek a vágány­útbeállítóemelő állásának meg nem fe­lelő állásánál az ellenőrző vezetéket ké­pezné. Az 1. alatt védett kapcsolási elrendezés egy foganatosítási alakja, azáltal jelle­mezve, hogy az állítómű mindegyik munkavezetékébe egy-egy a vágányútbe­állítóemelővel kapcsolt átkapcsoló van beépítve, melyek egyike a vágányútbe­állítóemelő egyik munkahelyzeténél, má­sika a vágányútbeállítóemelő másik munkahelyzeténél egy-egy földre kap­csolt kontaktusra fekszik és melyeknek a vágányútbeállítóemelő nyugalmi hely­zetének megfelelő és az állítómű táp­láló vezetékeibe kapcsolt kontaktusai meg vannak hosszabbítva, hogy a vágány­útbeállítóemelő az állítómű mozgásának befejezte előtt történő átállításánál vég­állásáig elmozdulhasson és az ellenőrző vezetéket létesíthesse. (1 rajzlap melléklettel.) Pallas részvénytársaság nyomdája Badapeoten.

Next

/
Oldalképek
Tartalom