47893. lajstromszámú szabadalom • Eljárás a gyapjúszurok olvadási pontjának emelésére forrpontjának és ruganyosságának csökkentése nélkül

Ezek ugyanis hidegnek és melegnek egyaránt erősen ellentálló termékek, melyek azonban még mindig eléggé ruganyosak. Az eljárás gyakorlati keresztül vitel énéi az jön tekintetbe, mily módon adjuk a ként legcélszerűbben a gyapjúszurokhoz. Azt találtuk, hogy a reakció annál hamarább és gyorsabban megy végbe, minél inkább hozzuk a gyapjúszurkot kavarás által mozgásba és minél finomabban van a kén az i,olvasiztott gyapjúszurokban összes részeiben eljosztva. Igen célszerűnek mutatkozott a levegő befúvása által történt kavarás. A gyapjúszurok megmért mennyiségét olvadási hőfokáig fölhevítettük és azután levegőnek kompresszor segélyével való befúr vatása által hullámzó mozgásba hoztuk. Azután fokozatosan Floristellarkén alakjában ^adagonként ként adtunk hozzá és pedig úgy, mint a fönt leírt kísérletnél a gyapjúszurok mennyiségének 10—20%-át. A hőfokot azután fokozatosan 300°4g emeltük, melynél a reakció befejezést nyert. A keletkezett gyapjúszuroktermékek 70-től egészen 110° olvadási hőfokkal bírnak. A vegyi folyamat földerítésére gyapjúszurkot önmagában fölhevítettünk és levegőt fúvattunk be, mikor is sem az, lolvadási pont, sem a termék maga nem változott meg, azonkívül súlyszaporodás sem mutatkozott. A behatásnál fölfogott kénhidrogén azt magyarázza, hogy a gyapjúszurok hidrogén eltávozása által kondenzáltatik és a hőmérséklet emelkedésénél polimerizáció lé$ föl, és pedig lényegileg körülbelül 300°-nái. A kén az olvasztott gyapjúszurokba gőzr alakban is bevezethető. Ez esetben a ként alkalmas készülékben elgázosítjuk; a gyapjúr szurkot körülbelül 180° C.-ra fölhevítjük és a kéngőz bevezetését megkezdjük, miikor is a gyapjúszurkot mesterséges kavarás vagy levegő befúvása által állandóan mozgásban tartjuk. A gyapjúszurok a ként gyorsan és tökéletesen abszorbálja. Ha a gyapjúszurok a kén megfelelő mennyiségét fölvette, a ként elgázosító készülékkel való összeköttetést megszakítjuk és a gyapjúszurkot a reakció elősegítése céljából lasisan továbbhevítjük, végül egészen körűibe-I lül 300° C.-ig. Kénnek gőz alakjában való alkalmazása által a reakció igen könnyen és tökéletesen megy végbe. Ismeretes már, hogy zsírsavdesztilláció szilárd maradékait (szurkot) rugalmas, tömegek nyerése céljából kénnel összeolvasztják; másrészt pedig az sem új, hogy kátránynak kénnel és gyantákkal való összeolvasztása által mesterséges aszfaltot állítanak elő. Ezen két ismert esettől a találmány tárgya következőkben tér el. Az első esetben a kiindulási anyag stearinszurok, a jelen eljárásnál pedig gyapjúszurok. E kettő között azonban igen nagy a különbség, nemcsak a származást illetőleg, hanem a vegyi összetétel és. a, (fizikai tulajdonságok tekintetében is. A gyapjúszurok a gyapjúzsiradék desztillációjánál keletkező maradék, mely gyapjúr zsíradék főként a klóresterin és isoklórr esterin és a magasabbrendű zsírsavak estereiből van Összetéve. A gyapjúszurok főn ként még desztillálatlan gyapjúzsiradékból, valamint csekély mennyiségű pirogénes bomlasztó termékekből áll, mely utóbbiak okozzák a fekete színezést. A gyapjúszurok tehát a gyapjúzsiradék oly vegyületeit tartalmazza, melyek a különf éle vegyi hatóanyagokkal szemben ellenállók és: sem el nem szappanosíthatók, sem nem oxidálhatók és el sem illanók. A stearinszurok ellenben a nyers zsírsav desztillációjánál keletkező maradék, mely zsírsavak az állati zsiradékoknak gyertyagyártási célokra való elkülönítése által nyeretnek; lényegében tehát a zsírsavak és az el nem szappan-osított zsiradék bomlasztó termékeiből van összetéve, ami különösen az elégetésnél föllépő, acroleint sejtető éles; szag bizonyít. Amellett a zsírsavak elszappanosítájsának módja szerint tisztátalanságok gyanánt mészr, vagy oly vegyületeket, az úgynevezett savgyantákat tartalmazza, melyek a kénsav erősebb bethatása folytán keletkeztek. Ezek a termékek azonban a vegyi hatószerekkel szemben sokkal érzékenyebbek. Készben etezappanosíthatók és részben már a levegő által