47578. lajstromszámú szabadalom • Ingás elektromosságszámláló
- 3 — az (A) lágyvasdarab közepét alkotja, neutrális pólus keletkezik, a másik két ellenkező nevű (a, al) pólus közül az egyik az inga mozgásának fenntartására szolgál és ezen célból visszahatást gyakorol a helytálló (c) csévére, a másik pedig arra szolgál, hogy egy, a (cl) pontban fölfüggesztett és a (d) vörösrézgyűrűt lengő tömegként hordó kis segédingát kontaktusokkal hozzon érintkezésbe. A (d) rézgyűrűt bordó (bl) rúd két (r, rl) rúgóval bír, melyek az alább megadandó célból váltakozva érintkeznek a (v, vl) kontaktuscsavarokkal. A (v) és (r) részek a készüléknek nyugalmi állapotában egymással érintkeznek és így az áram hozzávezetésekor a helytálló (c) cséve és az (A) lágy vasdarabnak (a) pólusa között vonzás jön létre, mivel a (c) cséve az áramkörbe van iktatva és a (v) csavarral össze van kötve. A (d) rézgyűrű, melyre az annak belsejében elmozgó (al) pólus, anélkül, hogy vele érintkeznék, mágneses súrlódást gyakorol és így azt elmozgatja, az ingának balról jobbra irányuló féllengése közben a (v) csavarral való érintkezést fönntartja. A visszalengés alkalmával a segédinga, melyet a főinga mindenkor magával visz, az említett érintkezést megszakítja és a (vl) csavar és az (rl) rúgó között zárja az áramot. Az önmagától megkezdődő mozgás ekként folytatódni fog, amikor is a főinga teljesen kileng, mihelyt az az energia, melyet, az a (C) cséve visszahatása folytán minden lengés alkalmával kap, egyenlővé válik azzal az energiaveszteséggel, melj'et a levegőben való súrlódás és a (d) gyűrűnek reá gyakorolt fékező hatása okoz. Világos, hogy ha a helytálló (D) csévében az áramintenzítással arányos áram kering akként, hogy a gerjesztett (z) nyúlvánj'ra vonzó hatás gyakoroltatik, akkor egy kilengés tartama csökkenni fog, azaz az inga több lengést fog végezni. Ellenkező eredményt érnénk el, ha a (D) cséve a (z) nyúlványra lökő hatást gyakorolna. A 3. ábra, mely a számlálónak két ingáját a forgó mágneses terű motorral kapcsolatban láttatja, világosan szemlélteti a (vl) csavar és az (rl) rúgó közti kontaktus szerepét. A jobboldali inga a (vl) csavar útján szaggatott áramot küld a forgó áramú kis mótor statorjának két egymással szemben fekvő (e, e) csévéjébe. Hasonlóképpen a baloldali inga a másik (vl) csavar útján az (el, el) csévékbe küld szaggatott áramot, mely csévék az előbbi említett (e, e) csévékhez képest 90°-kal eltoltan vannak elrendezve. Az egyik inga által küldött és az (II) vonalon (4. ábra) föltüntetett szaggatott áramok az (N) vonalon föltüntetett (il) indukált áramlökéseket idézik elő a motornak (R) rotorjában (3. ábra) és pedig abban a pillanatban, mikor a rótor a másik inga hatása alatt álló csévéknek az (I) vonalon (4. ábra) föltüntetett (H, H) mágneses terében van. Az (R) rotorban indukált áramoknak a stator helytálló csévéire gyakorolt visszahatásai már most a rótor forgását vonják maguk után. Ezen forgás akkor következik be, amikor a két mágneses tér között az 1 /i periódusnak megfelelő fáziseltérés uralkodik, míg a forgás iránya attól függ, hogy melyik inga bocsátotta első ízben az áramhullámot a motorba. Ha ez pl. a jobboldali inga volt, akkor a forgás iránya az óramutatóéval megegyező lesz, ha ellenben a baloldali inga küldötte először az áramot, akkor a rótor az előbbivel ellenkező irányú forgásba jut. Ezen két helyzet között a rótor semmiféle erőhatásnak sincs alávetve. Ha már most ezen forgó mozgást az (R) rotorra erősített (m) emeltyű segélyével két (k, kl) ütköző csavar között korlátozzuk, akkor az emeltyű a (k) csavarral fog érintkezésben maradni, midőn a jobboldali inga az, amely első ízben bocsátja az áramhullámot a statorba, ha azután ezen inga visszamarad, akkor a két inga egyidejűleg fogja az áramhullámokat kibocsátani, ha pedig a baloldali inga a jobboldalit elérte, majd elhagyta, a forgásirány megváltozik, azaz az emeltyű a (kl) csavarhoz ütközik. Ezen váltakozó mozgások, melyek a két ingának minden újabb megegyezésekor létesülnek, egy, az (m) emeltyűre fölerősített
