47363. lajstromszámú szabadalom • Kőfúrógép

— 3 — művének metszete, a 3. ábra i—k vonala 1 szerint, a 7. ábra a fúrógép egy másik kivitelének hosszmetszete, a 8. ábra ugyanannak fölülnézete, részben metszete, a 9. ábra a dugattyut mozgató vezérműnek metszete a 8. ábra 1— m vonala szerint, a 10. ábra a fúrógép egy harmadik kiviteli alakjának függőleges metszete és a 11. ábra a fúrógép egy negyedik kiviteli alakjának metszete. A szerkezet a következő: Az (1) talplemezzel szilárdan összekötött (2) hengerben a (3) dugattyúval ürös (4) dugattúrúd mozgatható föl- és alá. Ezen dugattyúrúd fölső része körül az (5) gyűrű van forgathatóan elrendezve, mely a (6) borda révén, a (7) szánban függélyesen vezetett (8) vezérművel olykép van összekötve, hogy ezen vezérmű a dugattyúrúddal föl és alá mozoghat; de a forgásban részt nem vesz. A vezérmű szerkezete a következő: A dugattyúrúddal együtt mozgó (9) tolattyúszekrényben a (10) tolattyú van vezetve, melynek fölső része a (11) súllyal van megterhelve. A (9) tolattyúszekrényen a (12) kampós végű emeltyű van forgathatóan elrendezve, melyet a (2) dugattyúhenger külső fölületén elrendezett (13) ütköző lemezek műkötetnek, a tolattyúszekrény mozgása alkalmával. A (10) tolattyú egyik oldalán levő (36) nyílás (1. és 6. ábra) a sűrített levegőt tartalmazó tar tán nyal egy hajlékony tömlő révén közlekedik úgy, hogy a tömlő a tolattyú és tolattyúszekrény mozgását követheti. A tolattyúszekrényen van a (37) és (38) furat, melyek egy-egy hasonló hajlékony tömlő, révén közlekednek a dugattyúhenger fölső és alsó (37a, 38a) furataival. A tolatytyúban van a (39) kétágú furat, mely a tartányból kiömlő levegőt váltakozva a (37) és (38) nyílásokon át a henger fölső vagy alsó részébe vezeti. A tolattyú fölső- és alsó részében alkalmazott (40 és 41) furatok az elhasznált sűrített levegőnek a szabadba való kivezetésére szolgálnak. A gép megindításához a (36) furattal összekötött tömlőt egy esap segélyével megnyitjuk és a betóduló levegő a tolattyú (39) csatornájába és ismét a (38) csatornán és a tömlőn át a dugattyúhenger fölső részébe tódul, mire a dugattyú a fúróval és a vezérművel együtt lefelé löketik. Ezen löket alatt a (10) tolattyú eredeti helyzetetét tehetetlenségénél fogva megtartja, az ettől független (11) suly pedig a tolattyúszekrény (42) üregében visszamarad. Midőn a fúró a kőzethez ütődik, a dugatytyút megállásra kényszeríti, az előbb visszamaradt (11) suly tehetetlenségénél fogva tovább mozog és a szintén mozogni igyekvő (10) tolattyút átállítja úgy, hogy a henger tölső részén a levegő kitódul, a henger alsó részén betóduló levegő pedig a dugattyú a fúróval és a tolattyúszekrénnyel együtt addig tolja fölfelé, míg a (12) emeltyű a (13) lemezbe ütközik, miáltal a (10) tolattyú eredeti helyzetébe jut. Az ürös (4) dugattyúrúd fölső, részére a (14) fúrót tartó és azt bizonyos időpontban eleresztő berendezés van erősítve, melynek szerkezete a következő: A fúrót kétoldalt a (15) pofák veszik körül, mely egy-egy (16) dugattyúval egy darabot képeznek. Ezen pofadugattyúk a (17) szekrényben vannak vezetve. Ha a szekrény (18) terébe sűrített levegőt, gőzt, vagy egyéb nyomó közeget vezetünk, akkor a dugattyúk pofái a fúróhoz szoríttatnak és azt szilárdan tartják, ha ellenben a sűrített levegőt a szabadba eresztjük, akkor a pofa és fúró közötti összeköttetés megszűnik, ami még elősegíthető azáltal, hogy a dugattyúk másik fölülete rúgó vagy kisebb fölületre ható állandó légnyomással szoríttatik vissza oly módon, hogy a szekrény ezen részébe torkoló (19) csatorna egy állandó légnyomással közlekedik. A (17) szekrénynek sűrített levegővel való táplálását közvetítő vezérmű szerkezete a következő: A fúrót tartó berendezéssel szilárdan öszszekötött (20) tolattyúszekrényben a (21) tulattyú van vezetve (2. és 5. ábra). A tolattyúszekrény (22) csatornája a sűrített