47198. lajstromszámú szabadalom • Készülék hajtóerő létesítésére

— 2 — szivattyú működésének is teljesen megfelel úgy, hogy az (1 és 2) kamrák egyszeri töltésére a (70) forgó tolattyú egyszeri nyitása történik. A (77 és 78) légbebocsátó szelepeket a (79, 80) tengelyeken ülő bütykös tárcsák működtetik, melyek a (81, 82) szeleprudakat lenyomva a szelepeket nyitják, míg a zárást a (83, 84) rugók eszközlik. Az (54, 55) forgó tolattyúk (58, 59) furatain keresztül tüzelőanyag illetőleg víz áramlik keresztül, amint azok az (56, 57) csövekkel közlekednek. A tüzelőanyag és víz hozzááramlását a (37,38) kézi szabályozó szelepekkel szabályozhatjuk. Az (53 és 54) bevezető csövekben kiképezett (85, 86) hárítólapok, valamint az azok torkolatában alkalmazott (87, 88) porlasztók a levegőnek és a tüzelőanyagnak illetőleg víznek hathatós keveredését idézik elő. A (70) forgó tolattyú kibocsátó csatornái úgy vannak elrendezve, hogy az egyik kamrából a hajtóközeg' kiömlése már megkezdődött, mielőtt a másik kamra kiömlése elzáratott volna. Ezen közös kiáramlási időszak alatt az egyik kamra zárásakor esetleg abban visszamaradt anyagot a másik kamrából nagy sebességgel kiáramló hajtóközeg magával ragadja. E célból az (1 és 2) kamrák (43, 44) nyílásai egy (90) fúvókába torkolnak, mely a két kamrából kiáramló anyagot a (91) csőbe vezeti. A (90) fúvóka belsejében egy mindkét végén kúpos (92) vezetőtest van alkalmazva^ mely a fúvóka falával a (93) bordák segítségével függ össze.' A fúvóka (94) csavarmenetekkel a külső (2) kamrára rácsavarható úgy, hogy a fúvókát a (48, 44) nyílásokhoz közelíthetjük és ezáltal a hajtóközeg átáramlási keresztmetszetét és így a sebességet is szabályozhatjuk. A gép üzembehelyezésére a (37, 38) szelepeket nyitjuk és a (63) tengelyt elforgatva (61) dugattyút jobbra elmozgatjuk, minek következtében az (1) kamra tüzelőanyag és levegőkeverékből álló töltést nyer. Amint az (54) forgó tolattyú záródott, a (41) gyújtó gyertya a keveréket föllobbantja. Közvetlenül az explózió utan a (70) forgó tolattyú utat nyit a hajtóközegnek, mely egyrészt az imént leírt fúvókán át a (91) elvezeti) csőbe, másrészt a (64) csatornán és a nyitási periódusban lévő (66) tolattyún át a (60) hengerbe a (61) dugattyú elé áramlik és azt, valamint az (51) dugattyút is visszafelé elmozdítja. Az (51) dugattyú az előtte lévő térben tartalmazott levegőt az (55) forgó tolattyún keresztül hajtja, mely átáramlása alatt az (57) csövön át vizet ragad magával. A (2) kamrába áramló keverék ott magas hőfokot nyer. A (70) forgó tolattyú bizonyos idő múlva nyitja a (43) kiáramlást, ami pontosan azon idő pontban eszközöltetik, amikor az (1) térből és a (60) henger forgattyú oldaláról a hajtóközeg már eltávozott. likkor a (44) csatorna záródik és pedig csak kevéssel a (43) tolattyú nyitása után úgy, hogy az (1) kamrának kiáramlása a (2) kamrában hátramaradt anyagot is eltávolítja. Mialatt a meleg gőzlevegőkeverék a (2) kamrából kiár imlik, egyrésze a (65) csatornán és a nyitási helyzetben lévő (67) tolattyún át a (61) dugattyú födő oldalára jut és azt, valamint az (51) dugattyút kifelé mozgatja, mire az (öl) dugattyú az (54) forgó tolattyún keresztül újból tüzelőanyag és levegő keveréket szállít az (1) kamrába. Ugyanaz az ejektorhatás, mely az (1) kamrát kiüríti, egyszersmind a (60) henger forgattyú oldalát ig kitisztítja, mielőtt még a (66) tolattyú teljesen zárt volna. Az (1) kamrába eközben beáramlott tüzelőanyag és levegőkeverék ismét meggyulad, a (44) kiáramlás kinyílik, míg a (43) nyílás záródik. A (61) dugattyú visszafelé halad és a leírt munkaperiódusok ugyanoly módon megismétlődnek. Ily hajtóerőgenerátorokat, melyeknél a robbanásnál föllépő meleget használjuk föl, meglévő gőzkazán telepekkel oly módon kombinálhatunk, hogy az utóbbiak gőzét használjuk föl a (2) kamrában, míg a füstgázokat az (1) kamrában értékesíthetjük. A meleg nagyobb mérvű hasznosítására a gőzt célszerű fölhevíteni. Lehet ily hajtóerő gene-