47189. lajstromszámú szabadalom • Gőz- vagy gázturbina két vezérlő berendezéssel

— 2 — szolgál, hogy a turbina futókerekéhez vezetett gőz mennyiségét szabályozza. A (B). tok (b2) csőcsonkjához a rajzon nem látható gőzbevezetőcső csatlakozik. A (C) gőzbevezetőtag fölött a (B) tokon az (E) süvegen van alkalmazva, melyben az (e2) födéllel elzárt (El) henger van elrendezve. ebben pedig a (C) bevezetőtaggal a (Cl) dugattyúrúd útján mereven kapcsolt (C2) dugattyú vezetve. A (C2) dugattyú és (e2) hengerfödél között a (C) bevezetőtagot állandóan a záróállásába állítani törekvő (C3) rúgó van alkalmazva. A (C2) dugattyút az (El) hengerben a nyomóközeg tolja el, mely az (El) hengerbe a turbina két vezérlőberendezése által szabályozva jut be. A szóban levő foganatosítási alaknál nj^omóközeg gyanánt olaj szolgál. Ezt az olajat, mely egyúttal a csapágyak kenését is végzi, az (A2) turbinatengelyről hajtott, (T) szivattyú (1. és 3. ábra), a rajzon nem ábrázolt tartályból (G) csővezetéken (3. ábra) szívja be, és a (Gl) csövön az (U) szélkazánba nyomja. Innen az olaj a (G2) csövön a turbina (A4) alaplemezére szerelt tolattyúszekrénybe megy, mely lényegében két üreges (H, J) hengerből áll, melyeket két (G3, G4) cső köt össze az (E) hengerrel és melyekben a (K," K) és (F, FI) 5—8. ábra) dugattyús tolattyúk mozognak. Ezek arra szolgálnak, hogy a nyomás alatt álló olajnak az (El) hengerbe való bejutását szabályozzák. A függélyes helyzetben elrendezett (H) hengernek gyűrűalakú (hl) csatornája van, (5. és 6. ábra) mely a (G3) csővel van kapcsolatban. Ez a eső az (E) hengernek a (C2) dugattyú alatt levő terébe torkollik. A (hl) csatorna alatt egy vízszintes (h2) csatorna van alkalmazva, mely a nyomás alatt álló folyadék elvezetésére szolgáló (G5) csőhöz csatlakozik. A (hl) gyűrűcsatorna fölött vízszintes (h3) csatorna van elrendezve, mely a két (H és J) hengert köti össze. A vízszintes (J) henger az (il) furaton az (U) szélkazántól jövő (G2) csővel van kapcsolatban (7. és 8. ábra). Az (il) furat két oldalán a henger belsejében két gyűrűalakú (i2 és i3) csatorna van alkalmazva, melyek közül az első (i2) csatorna az (ml, m2) csatornák útján (5., 7. és 8. ábra) a függélyes (H) hengerben alkalmazott (hl) gyűrűcsatornával van összekötve, míg a második (i3) csatorna a (G4) csővel van kapcsolatban, mely az (El) hengernek a (C2) dugattyú fölött fekvő kamarájába torkollik. A (J) henger furata alatt, evvel párhuzamosan egy (m) csatorna (5. és 6. ábra) van alkalmazva, melyet egyrészt a függélyes (m3 és m4) csatornák a (J) henger két végével, másrészt a függélyes (m5) csatorna a (h2) elvezetőcsatornával kapcsol. A függélyes (H) hengerben a (K, Kl) dugattyús tolattyú van vezetve, mely a turbinának rendes üzeme közben a gőzbeáramlást a terhelésnek megfelelően szabályozó vezérlőberendezéséhez tartozik. A dugatytyús tolattyú két (K és Kl) dugattyúból áll, melyeket a (k2) dugattyúrúd mereven köt össze egymással. A (K) dugattyú oly széles, hogy az 5. és 6. ábrán látható helyzeténél a (hl) gyűrűcsatornát teljesen túlfödheti és arra szolgál, hogy a nyomás alatt álló olajnak a (hl) csatornán való átáramlását szabályozza, míg a másik (Kl) dugattyú kizárólag arra szolgál, hogy a dugattyútolattyút. tengelyirányban tehermentesítse. A (K, Kl) dugattyús tolattyú beállítását a centrifugálingás (N) szabályozó végzi, melynek (nl) hajtótengelyét a 3. ábrán látható módon az (A2) turbinatengely (W, Wl) végtelen csavaráttevés segélyével forgatja. Hogy a dugattyús tolattyú mozgását az (n2) szabályozó karmantyúról levezethessük, a (k2) dugattyúrúd bizonyos játék megengedésével van a (P) rúddal csuklósan kapcsolva, mely másik villás végével ismert módon az (n2) szabályozókarmantyút fogja körül. Ennek az elrendezésnek következtében akkor, mikor a (Cl) dugattyúrúd nyugalomban van, az (n2) szabályozó karmantyú mozgása a (K, Kl) dugattyús tolattyúk azonos mozgását kénytelen előidézni úgy, hogy mindkét rész egyidejűleg foglalja el a legmélyebb, közepes, illetve legmagasabb helyzetét. A viszonyok akként vannak meg-