47175. lajstromszámú szabadalom • Irányzókészülék lövegekhez

_ j. _ ben van. Eme geometriai hely megállapítása tárgya a következő vizsgálatnak, mely úgy a találmány első, mint második foganatosí­tási alakjára érvényes. A 8. ábrán (0) az (el) gömbföliilet közép­pontja, mely gömbfölületet a pontvonalasan l kihúzott legnagyobb (E) gömbköre ábrázolja. (8 Sl) az (e3) csapoknak a lövegcsőfurat tengelyével párhuzamos tengelye, (J Jl) az (il) csap tengelye és (P) az (0) gömbközép­ponton átmenő az(il) csap tengelyére merő­leges sík. Minthogy az (e2) csap tengelye az (il) csapok tengelyét az (0) pontban derékszög alatt metszi, az (S 81) egyenes­nek a (P) síkba kell esnie. (V VI) az (0) középponton az irányvonallal párhuzamos egyenes. Minthogy az irányvonal a föltevés szerint a (P) síkkal párhuzamos, a (V VI) egyenesnek is a (P) síkba kell esnie. (A) egyike ama két pontnak, melyeken a (V VI) egyenes a gömbfölületen áthatol, (B) az (S 81) egyenesnek és a gömbfölületnek az (A) ponttal szomszédos metszés pontja. A löveg méreteit, minthogy azok a cél­távolsághoz viszonyítva igen kicsinyek és mert azoknak befolyása a löveg szóródása mellett elenyésző- a szóban lévő vizsgálat­nál figyelmen kívül hagyhatjuk úgy, hogy a löveget bizonyos tekintetben az (0) pontba eső pontnak tekinthetjük. Ezért föltehetjük, hogy a csőfurat tengellyel párhuzamos (S Sl) egyenes maga a esőfurattengely és az irányvonallal párhuzamos (V VI) egyenes maga az irányvonal. Minthogy a löveg a föltevés szerint a torkolathorizontba eső céltárgyra van irá­nyítva, a (V VI) irányvonalnak vízszintes­nek kell lennie. (Q) a (V VI) irányvonalon átmenő vízszintes sík, (R) az (S Sl) furat­tengelyen átmenő függélyes sík, (C) a (Q) és (R) síkok metszésvonalának és a gömb­fölületnek ama metszéspontja, mely az (A) és (B) pontokkal szomszédos. A lövedéknek a torkolathorizontra viszo­nyítva oldalgásának az a szög a mértéke, melyet a csőfurattengelyen átmenő függélyes sík avval a függélyes síkkal 1 épez, mely a találatpontot a lövegcsőfurat középpontjával, illetőleg minthogy az egész löveget a (0) pontban összepontosítva képzeltük, az (0) ponttal összekötő egyenesen megy át. Ha ezt az oldalgást a (J Jl) tengely ferde be­állításával akarjuk kiküszöbölni, az (S Sl) csőfurattengelyen átmenő függélyes (R) sík­! nak a (V VI) egyenesen átmenő függélyes síktól az oldalgás irányával ellentéles irány­ban el kell térnie, nevezetesen a két sík által képezett szögnek az (s) szöggel egyen­lőnek kell lennie. Ha tehát a lövedéknek oldalgása, mint az rendesen történik és mint ezt a következőkben is föltételezünk, jobb­irányú, az (S Sl) csőfurattengelyen átmenő függélyes (R) síknak a (V VI) irányvonalon átmenő függélyes síktól a lövés irányában balfelé kell eltérnie, a két függélyes sík által bezárt (A 0 O szögnek pedig az (s) szöggel kell egyenlőnek lennie. Minthogy továbbá a löveg föltevésünk szerint a tor­kolathorizontba eső céltárgyra van irányítva^ a (B 0 C) eleváció szöge az (s) lövési szöggel egyenlő. Az (A B C) pontok derékszögű gömb­háromszöget határoznak meg, melynek derékszöge (C)=nél van. Ebben a három­szögben az egyik befogó (A C = AO C = s), a másik befogó (BC = B0C4 = s), miből a (P) és (R) síkok által képezett szögre a következő összefüggés áll fön: tg p = tg_s_ sín £ miből tg (3 számítható. A (hl) csap tengelye a löveg beirányzása után az irányzókészülék mindkét foganato­sítási alakjánál függélyes. Az első foganato­sítási alaknál ez minden, további nélkül világos abból, hogy a (h3) vízszintező lég­buboréka beáll, a második foganatosítási alaknál pedig abból, hogy egyrészt az (N) vízszintező légbuboréka beáll, másrészt pedig az irányvonal a föltevés szerint víz­szintes és oly helyzetet foglal el, melyben a (hl) csap tengelye az irányvonalra merő­leges. Minthogy a (hl) csap tengelye füg­gélyes, a vízszintes (Q) síkra is merőlegesen kell állania és minthogy az (0) ponton megy át, az (R) függélyes síkba kell esnie. Eme­tengely és a gömbfölület alsó metszési pontját (T) jelzi, mely pont az (e3) excenter-

Next

/
Oldalképek
Tartalom