47175. lajstromszámú szabadalom • Irányzókészülék lövegekhez

— 2 — horony keresett középvonalához tartozik. Minthogy az (0 T) egyenes a (Q) síkra merőleges, (T 0 C) 90°, tehát (B0T)4 90° = ; B 0 G 2$. = 90° — e. • | A két ekként levezetett összefüggésből tg

ft = JÜJ- és B0T4= 90° — s tgs a (T) pont helyzete az (el) gömbövön megállapítható. Az (E) üreges testen, melyhez az (el) gömböv tartozik, a (P) sík, vagyis az (el) gömbövnek az (il) csap tengelyére merőleges középsíkja és a (P) síkban az (S 81) egyenes, vagyis az (e2) csapok tengelye meg van állapítva. Ettől az alapállástól kiindulva a (T) pontot akként találjuk meg, hogy az (S 81) egyenesen egy (R) síkot fektetünk át, mely a (P) síkkal (i szöget képez és az (R) síkban az (S Sl) egyeneshez 90° s szög alatt egyenest húzunk, mely az (el) gömbövet a (T) pontban metszi. Ha ezt a szerkesztést az (s) és (s) szögek tetszőleges számú összetartozó értékére elvégezzük az (e3) exeenterhorony középvonala tetszőlegos pontossággal megállapítható. Mint az a 8. ábrából minden további nélkül érthető, a (J Jl) egyenes ferde beállításával s = 0° elevációnál csakis 0° oldalgás egyenlíthető ki. A lövegcsőfurat tengelyének a lövésnél föllépő indulási hiba elnevezés alatt ismeretes irányváltozása következtében, mely irányváltozás főleg meredek szög alatt tüzelő lövegeknél gyakori, az az eset lép föl. hogy az oldalgás s = 0° elevációszögnél O-tól eltérő s0

értékkel bír. Ebben az esetben a (k2) beosztást akként kell elrendezni, hogy az irányvonal akkor, mikor a (k3) jel a (k2) beosztás zérus pontján áll, avval az iránnyal, melybe akkor esik, mikor a (P) síkkal párhuzamos, s0

szöget képezzen, az (e3) exeenterhorony alakját pedig ebben az eBetben akként állítjuk be, hogy a (J Jl) egyenes ferde beállításával az s s0

oldalgást egyenlítsük ki. A föntebbi vizsgálatokat ama föltevés alapján végeztük, hogy a céltárgy a torkolathorizontban fekszik. Ha 2LZ 3> föltevés teljesítve nincs, az irányzókészülék első foganatosítási alakjánál kisebb hibák lépnek föl, melyek általában elhanyagolhatók. Az irányzókészülék második foganatosítási alakjánál a lövedéknek az irányzókészülék által kiküszöbölt oldalgása akkor, mikor a torkolathorizonton kívül fekvő, céltárgyat lövetünk, mint az egyszerű megfontolás igazolja, egyenlő nagyságú lövési szögek föltételezése mellett ugyanakkora, mintha a céltárgy a torkolathorizontban feküdnék. Az irányzókészülék második foganatosítási alakjának használatánál tehát azokat az oldalgásokat, melyek a torkolathorizonton kívül fekvő céltárgyak lövetésénél lépnek föl, ugyanoly pontossággal egyenlítjük ki, mint a torkolathorizontban fekvő céltárgyak lövetésénél, föltéve, hogy a lövési szögek azonosak. Ha a lövegcsövet sülyesztjük, az első foganatosítási alak (hl) csapja az (e3) excenterhoronynak (e6) jelzésű részébe jut. Minthogy ekkor a céltárgy soha sem eshetik a torkolathorizontba, az (e3) exeenterhorony (e6) részének alakját a föntebb leírt módszer szerint megállapítani nem lehet. Legegyszerűbb, ha ebben az esetben az (e6) rész alakját akként szabjuk meg, mint azt a rajzon is ábrázoltuk, hogy a (J Jl) egyenes akként legyen ferdén beállítva, mint az £ = 0° elevációnál, mikor az oldalgás legalább közelítően pontosan van kiegyenlítve. SZABADALMI IGÉNYEK. 1. Irányzókészülék lövegekhez, azáltal jellemezve, hogy az irányvonal oly tengely körül forgatható el, mely a lövegcsőfurat tengelyének adandó iránnyal párhuzamosan állítható be és hogy az irányzókészüléknek (hl e3) cxcentervezetése van, melynek segélyével ama tengelynek (az il) csap tengelyének), mely körül az irányvonal és az elfor. gatás tengelye (az (e2) csap tengelye) a céltávotságnak megfelelő lövési szög beállításánál egymáshoz viszonyítva elfordul, a lövedéknek a lövegcső huzagai által előidézett oldalgásának önműködő kiegyenlítése céljából a lövegcső elevácójával változó ferde beállítást lehet adni. 2. Az 1. alatt védett irányzókészülék egy foganatosítási alakja, azáltal jellemezve, hogy a (hl e3) excentervezetés (e3) ex-